Érdekérvényesítés

2019.02.11. 15:15

Történelme során talán először van kedvező helyzetben Közép-Kelet-Európa

A nyugat-európai politikai elitnek figyelembe kell venni azt az álláspontot, amit a visegrádi négyek képviselnek, és amelyhez már több más állam is csatlakozott.

Már a történelem során is Nyugat-Európa volt az erősebb, a térséget ugyanis a nagy nemzetek alkotják, akik ma is erős gazdasági teljesítménnyel bírnak. Közép-Kelet Európának inkább egy alárendelt szerep jutott, de napjainkban, a visegrádi országoknak köszönhetően Közép-Kelet-Európa politikailag felértékelődött, és egy igen kedvező helyzetben van, amelyet már Nyugat-Európa sem hagyhat figyelmen kívül – olvasható a hirado.hu hírösszefoglalójában.

Az Európai Unió bár magát értékközösségnek tartja, valójában azonban egy érdekközösségről van szó – jelentette ki Gerő András történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Ez azt jelenti, hogy

az EU konkrét érdekek alapján szerveződik meg, e mellett megvannak az értékek is, de az érdekek ott mozognak mindenhol

– fűzte hozzá.

Elmondta, az Európai Unió mellett meg kell említeni a nagyhatalmakat, mint az Amerikai Egyesült Államokat és a feltörekvő Kínát, valamint a katonai nagyhatalomként létező Oroszországot is. Szerinte az EU egyik legfontosabb érdeke most az, hogy egy olyan garanciát adjon az itt élő embereknek és a tagállamoknak, amely egyfajta egyensúlyt képez a felsorolt nagyhatalmakkal szemben.

Mindig is Nyugat-Európa volt az erősebb

Az európai történelemről szólva kifejtette, mindig is Nyugat-Európa volt az erősebb, amelynek az egyik legfontosabb oka az volt, hogy a térséget a nagy nemzetek alkotják, amelyek erős gazdasági teljesítménnyel bírnak. A 20. században Németország volt az egyetlen ország, amely fel tudta borítani ezt az egyensúlyt – jegyezte meg. Hozzátette, Németország jelenleg talán a legerősebb állam az Európai Unión belül.

Arról is beszélt, bár Németország sosem volt akkora, hogy uralni tudja az egész világot, azért a 20. században kétszer is megkísérelte a hatalom átvételét.

A mai Németország azonban semmiképp sem sorolható csak egy országnak a sok közül – fogalmazott Gerő András.

Politikai felértékelődés kap hangsúlyt Közép-Kelet-Európában

Közép-Kelet-Európa véleménye szerint mindig egyfajta alárendelt szerepet játszott. Ez annak is köszönhető, hogy gazdaságilag nem volt versenyképes, de kulturálisan sem tudott nyomot hagyni, ugyanis a kultúrából csak az kanonizálódhatott, amit Nyugat-Európa megengedett.

Mint hozzátette, a két világháború is erősen rányomta bélyegét a térségre.

A történész szerint ez az alárendeltség valamilyen szinten a mai Európai Unión belül is megmaradt. Ennek azonban ma már van egy „ellenjátéka”.

Mivel az látható, hogy gazdaságilag ezt a játékot nem lehet folytatni, ezért a politikai felértékelődés kap hangsúlyt, amelyre az Európai Unió, mint egyenjogúságra épülő államszövetségi keret, nagy lehetőséget nyújt – szögezte le.

A visegrádi négyek érdekeltek a térség felértékelődésében

Úgy véli, a visegrádi négyek pont ezt a felértékelődést jelenítik meg, és elmondható, hogy

Közép-Kelet-Európa történelme során talán először igen kedvező helyzetben van.

A visegrádi négyek országai (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország) közösen érdekeltek abban, hogy ez a térség felértékelődjön. Gerő András szerint ez egy „egyenjogúsítási mozgalom”, és ezt a jelenséget az Európai Unió sem tudja figyelmen kívül hagyni.

Megemlítette, napjainkban időről időre felmerül az unió vezetőségében, hogy a döntéshozatalnál ne legyen egyhangúság, de a történész szerint, ha az EU valóban ezt az utat választja, az akár a széteséséhez is vezethet. Ugyanakkor minden tagállam érdeke, hogy ez az államszövetség megmaradjon, főleg a gazdasági okok és a közös piac miatt.

A nemzeteknek joguk van a biztonságos határokhoz

A migrációs folyamatokról szólva elmondta, a kialakult elutasító álláspontok nem önmagában szemlélendők.

A nyugat-európai politikai elitnek ezért figyelembe kell venni azt az álláspontot, amit a visegrádi négyek képviselnek, és amelyhez már több más állam is csatlakozott.

A visegrádi négyek egy fokozottabb nemzeti önérvényesítést akarnak együttműködve megvalósítani, ez pedig nem más, minthogy a nemzeteknek joguk van a biztonságos határokhoz és az önvédelemhez – hívta fel a figyelmet Gerő András.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában