2009.12.29. 03:27
Kevesebbet locsoljuk a növényeket a hideg hónapokban
A hidegebb és fényszegény téli időszak a szobai növényeket is próbára teszi. A megrövidült nappalok miatt kevesebb a fény, ami nem elegendő az új hajtások képződéséhez, a levélfejlesztéshez és a virágzáshoz sem.
Az ideális hőellátást alacsonyabb hőmérsékleten való tartással érhetjük el, de a túlhűlés és a megfázás veszélyét kerülni kell. A szellőztetések alkalmával növényeinket ne érje a beáramló külső hideg levegő, a huzatot is kerülni kell. A szellőztetés mindig előzze meg az öntözést.
Az öntözéssel is igazodni kell a téli viszonyokhoz, a csökkent vízigényhez. A vaskos, húsos szárú és levelű fácánlevélfélék, illetve a szanzevériák és más pozsgás növények bármelyikét télen elegendő csak annyi vízzel ellátni, hogy a földjük ki ne száradjon. A kaktuszok öntözés nélkül is átteleltethetők. A szükséges öntözésre lehetőleg délelőtt kerüljön sor. Az öntözővíz hőmérséklete legyen közel azonos annak a helyiségnek a hőmérsékletével, ahol a növény található. A locsoláshoz használt kemény víz lágyítására jó a literenként pár csepp mennyiségben adagolt citromlé.
A régi építésű házakban sokan tartanak virágot az ablak-táblák között. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a lehűlő külső üvegfelülethez hozzáérő leveleken barnuló fagyfoltok keletkeznek, a belső ablakfelülethez érők viszont az itt lecsapódó víztől kezdenek el rohadni. Kívülről hi-deg, belülről pedig meleg levegő áramlik az ablakközbe elhelyezett növényekre, és a gyökerek különösen érzékenyek a hőingadozásra. Az is hátrányos lehet, hogy az ablakot közvetlen napsütés éri. Csak a virágjukkal díszítő és éppen viruló, valamint a különösen fénykedvelő kaktuszok és más pozsgás növények tartásához ajánlható télidőben az ablakköz, ha a hőmérséklete nem csökken a fagypont alá.
A tápoldat töménységét és a pótlás gyakoriságát is ajánlatos télre csökkenteni.
Az ideális hőellátást alacsonyabb hőmérsékleten való tartással érhetjük el, de a túlhűlés és a megfázás veszélyét kerülni kell. A szellőztetések alkalmával növényeinket ne érje a beáramló külső hideg levegő, a huzatot is kerülni kell. A szellőztetés mindig előzze meg az öntözést.
Az öntözéssel is igazodni kell a téli viszonyokhoz, a csökkent vízigényhez. A vaskos, húsos szárú és levelű fácánlevélfélék, illetve a szanzevériák és más pozsgás növények bármelyikét télen elegendő csak annyi vízzel ellátni, hogy a földjük ki ne száradjon. A kaktuszok öntözés nélkül is átteleltethetők. A szükséges öntözésre lehetőleg délelőtt kerüljön sor. Az öntözővíz hőmérséklete legyen közel azonos annak a helyiségnek a hőmérsékletével, ahol a növény található. A locsoláshoz használt kemény víz lágyítására jó a literenként pár csepp mennyiségben adagolt citromlé.
A régi építésű házakban sokan tartanak virágot az ablak-táblák között. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a lehűlő külső üvegfelülethez hozzáérő leveleken barnuló fagyfoltok keletkeznek, a belső ablakfelülethez érők viszont az itt lecsapódó víztől kezdenek el rohadni. Kívülről hi-deg, belülről pedig meleg levegő áramlik az ablakközbe elhelyezett növényekre, és a gyökerek különösen érzékenyek a hőingadozásra. Az is hátrányos lehet, hogy az ablakot közvetlen napsütés éri. Csak a virágjukkal díszítő és éppen viruló, valamint a különösen fénykedvelő kaktuszok és más pozsgás növények tartásához ajánlható télidőben az ablakköz, ha a hőmérséklete nem csökken a fagypont alá.
A tápoldat töménységét és a pótlás gyakoriságát is ajánlatos télre csökkenteni.
Az öntözéssel is igazodni kell a téli viszonyokhoz, a csökkent vízigényhez. A vaskos, húsos szárú és levelű fácánlevélfélék, illetve a szanzevériák és más pozsgás növények bármelyikét télen elegendő csak annyi vízzel ellátni, hogy a földjük ki ne száradjon. A kaktuszok öntözés nélkül is átteleltethetők. A szükséges öntözésre lehetőleg délelőtt kerüljön sor. Az öntözővíz hőmérséklete legyen közel azonos annak a helyiségnek a hőmérsékletével, ahol a növény található. A locsoláshoz használt kemény víz lágyítására jó a literenként pár csepp mennyiségben adagolt citromlé.
A régi építésű házakban sokan tartanak virágot az ablak-táblák között. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a lehűlő külső üvegfelülethez hozzáérő leveleken barnuló fagyfoltok keletkeznek, a belső ablakfelülethez érők viszont az itt lecsapódó víztől kezdenek el rohadni. Kívülről hi-deg, belülről pedig meleg levegő áramlik az ablakközbe elhelyezett növényekre, és a gyökerek különösen érzékenyek a hőingadozásra. Az is hátrányos lehet, hogy az ablakot közvetlen napsütés éri. Csak a virágjukkal díszítő és éppen viruló, valamint a különösen fénykedvelő kaktuszok és más pozsgás növények tartásához ajánlható télidőben az ablakköz, ha a hőmérséklete nem csökken a fagypont alá.
A tápoldat töménységét és a pótlás gyakoriságát is ajánlatos télre csökkenteni.
Az öntözéssel is igazodni kell a téli viszonyokhoz, a csökkent vízigényhez. A vaskos, húsos szárú és levelű fácánlevélfélék, illetve a szanzevériák és más pozsgás növények bármelyikét télen elegendő csak annyi vízzel ellátni, hogy a földjük ki ne száradjon. A kaktuszok öntözés nélkül is átteleltethetők. A szükséges öntözésre lehetőleg délelőtt kerüljön sor. Az öntözővíz hőmérséklete legyen közel azonos annak a helyiségnek a hőmérsékletével, ahol a növény található. A locsoláshoz használt kemény víz lágyítására jó a literenként pár csepp mennyiségben adagolt citromlé.
A régi építésű házakban sokan tartanak virágot az ablak-táblák között. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a lehűlő külső üvegfelülethez hozzáérő leveleken barnuló fagyfoltok keletkeznek, a belső ablakfelülethez érők viszont az itt lecsapódó víztől kezdenek el rohadni. Kívülről hi-deg, belülről pedig meleg levegő áramlik az ablakközbe elhelyezett növényekre, és a gyökerek különösen érzékenyek a hőingadozásra. Az is hátrányos lehet, hogy az ablakot közvetlen napsütés éri. Csak a virágjukkal díszítő és éppen viruló, valamint a különösen fénykedvelő kaktuszok és más pozsgás növények tartásához ajánlható télidőben az ablakköz, ha a hőmérséklete nem csökken a fagypont alá.
A tápoldat töménységét és a pótlás gyakoriságát is ajánlatos télre csökkenteni.
A régi építésű házakban sokan tartanak virágot az ablak-táblák között. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a lehűlő külső üvegfelülethez hozzáérő leveleken barnuló fagyfoltok keletkeznek, a belső ablakfelülethez érők viszont az itt lecsapódó víztől kezdenek el rohadni. Kívülről hi-deg, belülről pedig meleg levegő áramlik az ablakközbe elhelyezett növényekre, és a gyökerek különösen érzékenyek a hőingadozásra. Az is hátrányos lehet, hogy az ablakot közvetlen napsütés éri. Csak a virágjukkal díszítő és éppen viruló, valamint a különösen fénykedvelő kaktuszok és más pozsgás növények tartásához ajánlható télidőben az ablakköz, ha a hőmérséklete nem csökken a fagypont alá.
A tápoldat töménységét és a pótlás gyakoriságát is ajánlatos télre csökkenteni.
A régi építésű házakban sokan tartanak virágot az ablak-táblák között. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a lehűlő külső üvegfelülethez hozzáérő leveleken barnuló fagyfoltok keletkeznek, a belső ablakfelülethez érők viszont az itt lecsapódó víztől kezdenek el rohadni. Kívülről hi-deg, belülről pedig meleg levegő áramlik az ablakközbe elhelyezett növényekre, és a gyökerek különösen érzékenyek a hőingadozásra. Az is hátrányos lehet, hogy az ablakot közvetlen napsütés éri. Csak a virágjukkal díszítő és éppen viruló, valamint a különösen fénykedvelő kaktuszok és más pozsgás növények tartásához ajánlható télidőben az ablakköz, ha a hőmérséklete nem csökken a fagypont alá.
A tápoldat töménységét és a pótlás gyakoriságát is ajánlatos télre csökkenteni.
A tápoldat töménységét és a pótlás gyakoriságát is ajánlatos télre csökkenteni.
A tápoldat töménységét és a pótlás gyakoriságát is ajánlatos télre csökkenteni.
