Az intelligens, takarékos otthon a falazásnál kezdődik

Törvényi szabályozás rögzíti, hogy Magyarországon 2021. január 1-jét követően csakis közel nulla energiaigényű épületek kaphatják meg a használatbavételi engedélyt. Ezért itt az ideje megismerkednünk a gyártók legújabb fejlesztéseivel az energiahatékony építőanyagok területén.

Az álomotthon megtervezésekor hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, milyen fontos döntést kell meghoznunk akkor, amikor kiválasztjuk a legelső építőanyagot, a téglát. Gyakran választjuk a legolcsóbb falazási rendszert, hogy így több pénz maradjon a látványosabb elemekre. Pedig a téglák a házépítés teljes költségének csupán 4-5 százalékát teszik ki, így a minőségi falazóanyagok választása nem jelent óriási többletköltséget. A Lechner Tudásközpont felmérése szerint a tavaly kiadott energiatanúsítványok alapján az új lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű vagy annál jobb osztályzatot. A szakértők emlékeztetnek, hogy a falszerkezet hőszigetelő képességének legalább felét a tégla adja, a fűtési energiának pedig nagyjából egyharmada távozik innen télen a nem megfelelő rendszer miatt.

De mégis mitől, hogyan lehet okos egy tégla? A tégla hőszigetelő képessége az úgynevezett U-érték alapján határozható meg, így a termékek könnyedén összehasonlíthatók egymással.

Az okostéglák akár 50 százalékkal is jobb hőszigetelő képességgel rendelkezhetnek a hagyományos társaikhoz képest. A legmodernebb falazóelemekhez például olyan ragasztóhabarcs és ragasztóhab is társul, amelyek segítik a jobb hőszigetelést: itt már nem kell malterozni sem.

FALMENŐK

A legújabb fejlesztések között már találkozhatunk hanggátló falazótéglával, amely speciális üregszerkezetével és kitöltő anyagszerkezetével nem engedi át a hangot. Szintén figyelemreméltó az úgynevezett töltött-tégla technológiával készült falazóelem, amelynek üregrendszere kőzetgyapottal van kiköltve. Ez a tégla homlokzati hőszigetelés nélkül is olyan kiváló hőszigetelő képességgel rendelkezik, mint egy minősített passzívház.