Mi lesz a halakkal a kerti tóban?

Míg nyáron az algásodás jelenti a legnagyobb gondot a kerti tavak tisztaságának és szépségének megőrzése szempontjából, addig télen a halállomány áttelelését kell biztosítanunk. Mindkét problémára van megoldás. Simon Pétert, egy kerti kellékekkel foglalkozó üzlet vezetőjét kérdeztem, aki elmondta, az algásodás természetes folyamat, bár tavunk látványát elronthatja a mikroorganizmusok túlzott elszaporodása. Vannak viszont olyan algagátló szerek is, amelyek csak a zöldalgát pusztítják el, a tó növény- és állatvilágát nem károsítják.

Ezentúl az is segíthet, ha elég flórát telepítünk állóvizünkbe, hiszen a legjobb szűrő a gyökérzet. Idővel a tó higiéniája magától is helyreáll, hiszen ahogy csökken az UV-sugárzás, úgy a víz alatti élet is eltűnik. Télen a hazai vizek kitisztulnak, áttetszővé válnak, ám nulla fok alatt be is fagynak. Ha nem tudjuk halainkat a házban, vagy lakásban akváriumban tartani a hideg hónapokban, bizonyos feltételek mellett odakint is túlélhetik a telet.

Tibor sekély tavában jelenleg négy hal él, és nem zavarja őket a szökőkút (Fotó: Horváth Csaba)

Simon Péter szerint ha van egy „kút” a tavunkban, amely nagyjából egy négyzetméternyi, egy méternél mélyebb víz alatti területet jelent, akkor ott, a melegebb vízben, és az iszapban a díszállatok már képesek lesznek átvészelni a hideget, még akkor is, ha a tó befagy. Ha viszont ennél jobban aggódunk kedvenc uszonyosainkért, vehetünk befagyásgátlót, amely oxigénnel is ellátja a halakat. Simon Péter arra is felhívja a figyelmet, hogy tisztában kell lennünk azzal, hogy állóvizünk hány díszállatot képes eltartani. Minél több hal úszik a tóban, annál nagyobb a szennyeződés, annál érzékenyebb a tó biológiája, és annál több oxigént fogyasztanak.

Pillanatok alatt túlszaporodhatnak és ez esetben – sajnos – szükséges ritkítani az állományt, különben a víz szennyezetté, nitritessé válik, ez az állapot pedig az egész halállományra veszélyt jelent.

M. Tibor helyi lakosnál jártunk, akinek kerti tavában nemcsak aranyhalak és vízi növények élnek, hanem látványelemként szökőkúttal is fel van szerelve. Míg a kerti kellékekkel foglalkozó szakember nem javasolja a szökőkút mellett élőlények és növények tartását a tóban, addig Tiboréknál ez eddig nem okozott problémát. nagyjából 60 centiméter mély kerti állóvizük sekélynek számít, jelenleg négy halacska úszkál benne. Az elmúlt télen még csak kettő volt, de gond nélkül átteleltek – osztotta meg tapasztalatait.

„Minden nap léket vágtunk, és kicsit felkavartuk a vizet, hogy a halak kapjanak oxigént. A havat is mindig lesöpörtük a tó jegéről, így a fény is mindig bejutott a víz alá. A halak a tó aljában lévő iszapba, és a tavirózsa tövéhez bújtak, tavasszal pedig újra előjöttek” – számolt be Tibor.

A szökőkútról elmondta, hogy ugyan az algátlanításban nem segít, hiszen a szűrőberendezés csak a motort védi a szennyeződésektől, a halaknak viszont biztosítja a megfelelő oxigénmennyiséget, ahogy a tó vizét forgatja, és két lámpájával éjszakánként látványelemnek sem utolsó. Aki viszont nem tart élőlényeket tavában, csak szökőkutat üzemeltet, az nyugodtan önthet a vízbe klórt, hogy kertjének éke mindig kristálytisztán ragyogjon. Hipóval is lehet az algásodás ellen küzdeni, ha a habzás nem zavar minket.

Az édesvízi halak vízigénye

Az újonnan létesített kerti tóba vízfelület négyzetméterenként maximum egy 25 centiméteresnél kisebb hal telepíthető. Beállt tó esetén maximum egy 50–70 cm közötti hal jusson egy négyzetméter vízfelületre.