A PannonHajsza révén olyan gyerekek is nyaraltak a Balatonon, akik korábban soha nem jutottak el ide

2015 kora őszén, csodás indián nyári hétvégén kisebb zsivajra ébredtek a Pannonhalmához tartozó Tóthegy lakói. Ezen a szombaton több mint 400 futó gyülekezett az apátsági arborétumban. Ők azok a szerencsések, akik részt vettek a PannonHajsza történetének első futamain. Győr-Moson-Sopron megyében ez volt az első tömegsport jellegű akadályfutó verseny. Volt kötélmászás a több mint ezeréves apátság várfala mellett, tűzifahasítás a kisváros főterén, szalmabálamászás a közeli dombokon. A különleges helyszínen rendezett verseny extrém pályáját nemtől függetlenül szép számban teljesítették a hozzájuk érkezők.

„Az első Hajsza előtti időszak intenzív volt. Pár hónappal a rendezvény előtt találtuk ki, hogy akadályfutást rendezünk október elején, júliusban még nem volt neve a versenynek. Miután nekiláttunk a munkának, a kirakós egyre több darabja került a helyére. Ahogy közeledett az első Hajsza napja, megbizonyosodtam róla, hogy akár éveken át tartó versenysorozatot is életre hívhatunk. Ez végül így is történt” – kezdte Tálos Gergő.

„Honnak jöttek-jönnek az ötletesebbnél ötletesebb akadályfeladatok?” – vetettük fel. „Ezekből soha nem volt hiány. Falun nőttem fel, a saját gyerekkori élményeimből rengeteget merítettem. A barátaimmal sokszor indiánosat játszottunk Karl May regényei alapján, a ház körüli teendőkből is gyakran kivettem a részem. Ezek elegye adja a Hajszák akadályainak inspirációját. Gyermekkori élményeim ihlették többek között a vizesárok feletti átjutást vékony fagerendán egyensúlyozva vagy a kisebb rúdugrást sáros árok felett. Az ötletekből nem fogytam ki, még mindig van pár olyan játékos feladat a tarsolyomban, amellyel egyelőre nem találkoztak versenyzőink” – válaszolta Tálos Gergő. Az akadályok leküzdése az erőnlét és az ügyesség mellett kreativitást igényel. Arról nem beszélve, hogy gyakran mentálisan is le kell győzniük magukat a verseny során az indulóknak.

A második PannonHajszának még Pannonhalma adott otthont, majd immáron három éve a Bakony csodás pontjára, Csesznekre költözött a napjainkban több ezer főt vonzó tömegsportesemény. „Amikor véget ért a második pannonhalmi versenyünk, tudtam, hogy a következő évben már nem fogunk visszatérni ide. Egyszerűen a rendezvény kinőtte a pannonhalmi lehetőségeket, felelőtlenség lett volna több ezer főt vendégül látni itt. A cseszneki Kisbükk Major jobban megfelel a jelenlegi mezőny létszámának, a pályát is sokkal inkább variálhatjuk a szervező barátaimmal. Ez is fontos momentum, hogy mindig biztosítsunk új élményeket a résztvevőknek” – hallottuk Tálos Gergőtől. A 2017-es év kronológiájához tartozik, hogy a Hajsza győri csapata két illusztris helyszínre, Csíksomlyóra (Székely Hajsza) és a fővárosi Normafára (Nemzeti Hajsza) is szervezett futamokat. „Egyelőre ezeknek a versenyeknek nincs folytatása, ám különösen a Székelyföldön kapott emlékek örök érvényűek. A csíksomlyói búcsú helyszínén, a Hármashalom-oltárnál alakíthattuk ki a bázisunkat, Böjte Csaba atya volt a Székely Hajsza fővédnöke. A Hajszák jótékonysági szála ekkor indult, az Erdélyben sanyarú körülmények között felnövő magyar gyerekeket támogattuk elsőként. Tavaly a hajszás pólók jótékonysági értékesítéséből befolyt összegből összesen ötven olyan állami gondozott kisgyermek balatoni utazását biztosítottuk, akiknek korábban soha nem volt lehetőségük eljutni a Balatonra” – említette a futamok emberi „szálát” Tálos Gergő.

„Futni tudott már a PannonHajszán?” – kérdeztük végül. „Erre mindig azt mondom, hogy van még hova fejlődnünk, mert arra eddig soha nem találtam időt a Hajsza hétvégéjén, hogy én is élvezzem a pályát. Remélem, egyszer erre is sor kerül. Az biztos, hogy szeptember 26-án és 27-én Cseszneken újabb kihívásokkal várjuk azokat, akik szeretnék kipróbálni magukat az akadálypályánkon” – búcsúzott a győri fő szervező.