Miként legyünk ma honpolgárok?

Harmadik alkalommal zajlik UNESCO-támogatással életre hívott angol nyelvű MOST (Management of Social Transformations, azaz Társadalmi Átalakulás Menedzsment) kurzus az FTI-iASK-ban. Az online előadások, szakmai vitaműhelyek és egyéb események ezúttal az állampolgárság eszméjét járják körül. Mélyre ható változáson megy keresztül a fogalom, amint érzékelhetően egyre nagyobb a feszültség a nemzeti, regionális és globális hovatartozás és az integráció viszonylatában.

Kihívásokkal néz szembe a korábban magától értetődőnek, természetesnek vett kapcsolat is az állampolgár és a nemzetállam között a gazdasági, politikai, társadalmi globalizáció kialakult trendjei miatt. Ugyanakkor az erősödő gazdasági hanyatlás, a klímaváltozás, a környezet pusztulása nemcsak a prekariátus osztály (bizonytalan munkaviszonyú tömeg/állandó létbizonytalanságban élők) és a „honosított külföldiek/nem állampolgárok, csak lakosok” réteg létrejöttét eredményezte, hanem a társadalom peremére szorult csoportok Európa felé irányuló migrációs áramlásához is vezetett. Míg az imént említett kétféle trend – ugyanannak a folyamatnak a részei – a globális nehézségek legnyilvánvalóbb tünetei, a jelenlegi rend, vagy éppen működészavar megkérdőjelezése a politikai paletta ellentételes oldalain állókhoz köthető.

Több mint harminc országból kapcsolódnak be hallgatók és előadók a kurzusra

A társadalmi-politikai átalakulások mentén két, egymással szembenálló irányzat mutatkozik. Az egyik oldalon a felhívás arra, hogy legyünk globális polgárok, arra tesz kísérletet, hogy radikálisan átalakítsa az állampolgárság eszményét. A másik térfélen egy sor politikai mozgalom erősen ellenzi ezeket az integrációs törekvéseket. Az egymással szembehelyezkedő politikai platformok nyomán a társadalmak világszerte egyre megosztottabbá, polarizálttá válnak. Ebben a kontextusban az állampolgárság eszménye körül kialakult megosztottság termékeny talaja a rendszerszintű zavaroknak. Ezt tanúsítja mind a bal, mind a jobb oldalon a növekvő radikalizmus, az intézményi és társadalmi bizalomvesztés, a politikából való kiábrándulás és a választópolgárok nagyfokú érdektelensége.

Az UNESCO Nemzetközi Téli Iskola életre hívói azon az állásponton vannak, hogy bár az egymással szembehelyezkedő tendenciák más-más politikai nyelvezetet képviselnek, bizonyos értelemben összekapcsolhatók: megoldást javasolnak a fejlett kapitalizmus megválaszolatlan kérdéseire. Ugyanakkor, ahogy az első világjárvány kitörése a globalizáció megoldatlan kérdéseit felszínre hozza, a helyi és transzlokális kormányzásban való demokratikus részvétel ügye sürgetőbb, mint valaha.

Az előbb említettek jó alapot adnak az új típusú párbeszédre – az UNESCO MOST Nemzetközi Téli Egyetem számos kérdésekre választ keres: egyebek mellett arra, mit jelent ma állampolgárnak lenni. Hogyan keretezhető át az aktív polgári részvétel modellje a meglehetősen elidegenített politikai kormányzási rendszerekben? Ellensúlyozható-e, és ha igen, hogyan a politikai intézményekbe vetett bizalom elvesztése? Hogyan biztosítható a nemzeti és nemzetek feletti szervek és intézmények magasabb felelőssége? Vajon bevonódhatnak-e még hatékonyabban társadalmi és politikai konfliktusok rendezésébe?

Hogyan lehet megalkotni a politikai szolidaritás új formáit az egyre megosztottabbá váló társadalmakban? Mi a klímaváltozás politikára gyakorolt hatása? Hogyan gondolkodjunk az állampolgár fogalmáról a pandémia idején? Hogyan építhetők reziliens társadalmak? Mi a média és az álhírek szerepe állampolgár-fogalmunk megalkotásában? És vajon a civil társadalom tehet-e azért, hogy a demokratikus állampolgárság fogalma további tartalommal teljen meg? Komplex és interdiszciplináris kérdések sorát veti fel a kurzus. A téli egyetem pedig továbbra is elkötelezett abban, hogy a különböző intellektuális hagyományokon nyugvó megközelítéseknek teret adjon.

Olyan neves előadók kapcsolódnak be az ötnapos rendezvénysorozatba, mint Schöpflin György, az Európai Parlament volt képviselője, az FTI-iASK Tanácsadó Testületének elnöke; Bogyay Katalin, Magyarország 15. ENSZ állandó képviselője, az UNESCO 36. Közgyűlésének elnöke; Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke; Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program kormánybiztosa; a nemzetközi hírű Daniel Brooks és Bajer-Molnár Orsolya evolúcióbiológusok, (előbbi az FTI-iASK kutatója), John Keane ausztrál társadalomtudós, a Sydney-i Egyetem professzora vagy Todd Pittinsky politológus, a Harvard Egyetem korábbi kurzusvezetője.

Mesterképzésben részt vevők és PhD-hallgatók, ifjú kutatók, szakemberek és politikaformálók számára is vonzó a téli egyetem programja. Több mint 170 jelentkezőből végül 79-en vehetnek részt a több napos rendezvényen. Több mint harminc országból – javarészt Európán kívül – Azerbajdzsántól Oroszországon és Ukrajnán át Mexikóig és az Amerikai Egyesült Államokig kapcsolódnak be hallgatók és előadók a kurzusra.

Néhány praktikus tudnivaló: a Nemzetközi Téli Iskolát az idén online rendezik. Zoomon a regisztrált résztvevők csatlakozhatnak, emellett az esemény egyes részeit élőben is közvetítik az iASK Facebook-oldalán.