Közép-európai tangó: egymásra figyelve, partnerségben

Varga Judit igazságügyi miniszter vitaindítójában megjegyezte: nekünk, magyaroknak nagyon fontos kulturális azonosságtudatunk, különösen ma, az online ránk zúduló „multikulturális káoszban”, amikor kulturális, társadalmi és alkotmányos identitásunk folyamatosan multilaterális és nemzetek feletti szervezetek által kerül nagyító alá. – Mi, magyarok nemcsak hagyományainkra, hanem közép-európai identitásunkra is büszkék vagyunk – fogalmazott. Erős nemzetek szövetségeként jött létre Európa, és túlélésének egyetlen módja, ha erős nemzetek sokszínű szövetsége marad. Régiónknak különleges szerepe lesz az EU jövőjében – vetítette előre.

Majd arról beszélt, hogy Európa ma válaszút előtt áll: újradefiniáljuk az integráció jövőjét, vagy hagyjuk, hogy rossz politikai döntések áldozatává váljon. A jövőt érintve emlékeztetett még arra az alapra, amelyen a közép-európai országok természetes közösségének együttműködése nyugszik: közös hagyományainkra, történelmi hívószavainkra és közös európai integrációs tapasztalatunkra. Hangsúlyozta azt is, hogy a tárgyalóasztalnál a közép-európai őszinteség, egyenesség segíti majd az egész Közösséget a jövőjéről szóló vitában.

A kerekasztal-beszélgetésben egyik partnere, Bogyay Katalin volt ENSZ nagykövet „lélekröntgenezésnek” nevezte identitáskeresésünket. Márait idézte A kassai polgárokból: „Mindig nyugatra menj. És ne feledd soha, hogy keletről jöttél” – szerinte ez a kettősség erősen meghatározza a magyar identitást. És csakúgy, mint a tangóban, „szolidaritás kell és együttműködés, figyelni kell a másikra, különben nem működik a dolog” Beszélgetésüket Klaus Wölfer osztrák diplomatával, Tibor Biallal, Csehország budapesti nagykövetével, Mladen Andrlic-csal, Horvátország budapesti nagykövetével és Nagy Andorral, Magyarország bécsi nagykövetével Bába Iván korábbi külügyi államtitkár vezette.

A Visegrádi Négyek erős identitású régiós érdekcsoportot hoztak létre. A délutáni szekcióban a közép-európai együttműködés jövője, bővítésének lehetőségei és az érdekellentétek miatti esetleges széthullás veszélyei kerültek szóba. A vitaindító előadást Kendernay-Nagyidai Getrúd tartotta Közép-Európa mítosza – Ami elválaszt, és ami összeköt címmel.

Vakcinaútlevél, kapcsolatkövető okosalkalmazások, amelyekkel követhető a járvány terjedése; technológiák, amelyeket a járvány megfékezésére fejlesztettek ki, de egyben korlátozzák az egyén szabadságát. A Covid-19 a kormányzás új dimenzióját vetíti előre. Vajon a mostani válság a köz- és magánszféra határait is elmozdítja majd? – erről zajlott vita kedden.

Szerdán a demokratikus kihívások, a nyugati civilizáció válsága, a korrupció, a radikalizálódás, az ellenállóképesség és kivándorlás Közép- és Délkelet-Európában adtak témát. Jody Jensen, az FTI-iASK Polányi Központjának igazgatója lehetséges forgatókönyveket vázolt fel a demokráciára és a nyugat szerepére vonatkozóan. Mint mondta, 2020-ban a világ egyik legnagyobb külpolitikai fóruma, a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia „nyugattalanságot” említett. Az utóbbi 10-15 évben komoly gyengeségekkel küzd a nyugat, kívülről és belülről is állandó fenyegetettségben él. 2021-ben a NATO és az EU politikai vezetői az üzenetet már úgy fogalmazták meg: „Túl a nyugattalanságon” és új multipoláris érát jósoltak. A demokráciák megerősödése és a demokratizálódás nem biztosított. Az államoknak, piacoknak olyan vezetésre van szükségük, amelyek nyomán reziliensek lehetnek a külső kihívásokkal szemben, mondta.

Csütörtökön a globális kommunikációs stratégiák, a soft-power diplomáciában (vonzerőn alapuló külpolitikai érdekérvényesítés – a kulturális kapcsolatépítés, a sport, a tudomány, az oktatás, a tanulmányi csereprogramok is ide tartoznak) rejlő potenciál és a kreatív városok perspektívái adtak témát. Bogyay Katalin volt ENSZ-nagykövet kifejtette, a Covid-19 érkezése kreativitásra ösztönözte őket: át kellett gondolni a soft power diplomácia korábban alkalmazott technikáit. Diplomataként egész életében a kulcsot kereste az emberekhez, akikkel dolgozott, mondta. Az első lépés a bizalom kialakítása. A hitelesség, a nyitottság fontos erőforrások – mindezek hosszú távon képesek hidat építeni az emberek között. És hogy miként lehet etikus párbeszédet folytatni a soft power stratégia mentén olyan témákról, mint a klímaváltozás, a fenntartható társadalmak vagy a társadalmi szolidaritás?

– Katarból, Berlinből, New Yorkból és a Balkánról is beszámoltak tapasztalataikról a kapcsolódó panelbeszélgetés résztvevői. Paradigmaváltásra van szükség oktatási és intézményi téren, hogy a jelen és jövő diákjai igényeinek és a kihívásoknak megfeleljenek az egyetemek. Pénteken a jövő egyeteme – az oktatás jövője: Közép-Európa új esélye? címmel hallhattak panelbeszélgetést a résztvevők. Ehhez kapcsolódóan Miszlivetz Ferenc főigazgató még a kurzus első napján mondott véleményt: az egyetemek szerepének és a városok együttműködésének újragondolása forradalmi áttörést hozhat. Az FTI-iASK jó példa: nyitott, horizontálisan együttműködő és magas nemzetközi sztenderdek alapján működő intézettípus, amely az új egyetemi kutatási-stratégiai-fejlesztési célok megvalósulását segíti a régióban. (x)