Táncolva a bizonytalansággal – Összegzés és a kérdés: hova tartunk?

2020.06.27. 07:00

A 25. Nemzetközi Nyári Egyetem kezdődik hétfőn a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete szervezésében

553 meghívott előadó, 670 hallgató a világ 56 országából, 772 prezentáció és azt követő vita, 150-nél is több média-megjelenés, a százat meghaladó számban koncertek, kiállítások, kulturális események – mindez összesen 309 napon – impresszív statisztika, a kőszegi nyári egyetemek 25 évének mérlege. A negyedszázados jubileumon sem maradunk izgalmas – online – előadások nélkül. Miszlivetz Ferenc professzorral, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete főigazgatójával a nyári egyetemre hangolódva a múltba néztünk, és nagyító alá vettük a jelent.

Tóth Kata

Hálózat alakult, ami erős az előadók és a hallgatók terén is – ez elősegítette Kőszeg „bekapcsolását” a világba

Fotó: Orh Tibor

A hallgatók és a nemzetközi előadógárda tagjai egyszerre lesznek jelen az online térben

A 25. Nemzetközi Nyári Egyetem kezdődik június 29-én, hétfőn a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) szervezésében, a Társadalmi és Európai Tanulmányok Intézetével (ISES), a Pannon Egyetemmel, az Erasmus+ Programmal és a kőszegi UNESCO Tanszékkel együttműködésében. Javában zajlanak az előkészületek. Miszlivetz Ferenc professzor Európa-házbeli irodájában, a Chernel utca 14.-ben úgy alakul, hogy a beszélgetés idején egymásnak adják a kilincset a kutatók. Van, akinek épp az előadását rögzítették, más most van itt először látogatóban. – 1996-ban Az új Közép-Európa címmel hirdettünk először nyári egyetemet, a határon átnyúló régiós együttműködés lehetőségeit vizsgáltuk. Az egy évvel későbbit Göncz Árpád akkori köztársasági elnök és Hans Beck korábbi EU-nagykövet nyitotta meg. Az évek során elemeztük az EU-csatlakozás kérdéseit, a bővítés dilemmáit és az új társadalmi kohézió esélyét, a globalizáció és az integráció perspektíváit, Európa metamorfózisát, Kelet- és Közép-Európa kulturális örökségét. 2013-ban Orbán Viktor miniszterelnök mondott nyitóbeszédet. Két éve a változás viharában lévő Európát és a lehetséges közép-európai forgatókönyveket vettük górcső alá. Tavaly az európai integráció és az EU széthullásának veszélyeivel kapcsolatos politikai, ideológiai, gazdasági és kulturális kérdéskörről zajlott élénk diskurzus. Keringő a bizonytalansággal – az idén ezzel a címmel hirdettük meg a nemzetközi kurzust a koronavírus-járvány idején. Tizenöt fiatal külföldi kutatónk itt ragadt az egyetemen, nem tudtak hazatérni, rajtuk kívül van 12 mesterképzésben részt vevő diákunk, akikkel online kapcsolatot tartottunk. Ők álltak elő az ötlettel, hogy ha személyes részvételre nincs is mód, rendezzük meg az egyetemet online. Pozitívum, hogy nem marad el a 25. nyári egyetem, és legalább gyakorlatot szerzünk az új típusú megvalósításban. Ha minden a tervek szerint alakul, ősszel egy workshopot tervezünk, visszatérve néhány kiemelt témára.

Miszlivetz Ferenc professzor azt mondja, megtartó, visszahívó ereje van a nyári egyetemeknek Fotók: Ohr Tibor

Megpróbáltatások és átalakulások Közép- és Kelet-Európában 1989-től a COVID 19-ig – ezt az átfogó témakört járják körül a szekciók. A céljuk összegezni az elmúlt három évtized eseményeit, tapasztalatait, és, hogy választ adjanak a mindenkit foglalkoztató kérdésre: merre és hová tartunk? – A nyári egyetemen politológia, szociológia, közgazdaságtan, kulturális és nemzetközi tanulmányok összeérnek: kezdetben a bölcsészet és a társadalomtudomány dominált, azóta ez kiegészült a természettudományokkal, a műszaki tudományokkal, a fenntarthatóság problémájával: biológusok, fizikusok, informatikusok, mérnökök is jelentős számban vannak jelen a kutatók és az előadók között is. A sokféleséget és az interdiszciplinaritást, azt, hogy több tudományterület egybeér, mindig szem előtt tartottuk, de akkor léptünk szintet, amikor létrehoztuk a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetét. A cím – Táncolni a bizonytalansággal – két forrásból is táplálkozik: egyrészt Hankiss Elemérrel beszélgetve 2008 után sokszor előkerült, amit korábban is többen megfogalmaztak: a mostani a bizonytalanság, a nagy átmenet kora, ami csak fokozódik. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy a válság vége után nem rendeződnek vissza a dolgok automatikusan. Másik világra kell készülnünk, ennek a lehetőségeit kitapogatnunk, megértenünk, ezen kell dolgoznunk. A bizonytalanság tehát már több mint tíz éve állandó kutatási terület: a koronavírus-járvánnyal elérte a csúcspontját. Ezen kívül is számos visszatérő témánk van, nem oldódtak meg a gondok 25 év alatt, sőt, mondhatni, minket igazolnak a témaválasztásaink: jól láttuk előre a problémákat. A kezdő csapat lelkes, jó nevű magyar/helyi kollégái – Pusztay János, Bariska István – mellett külföldi előadók vettek részt a munkában, mint Stuart Holland brit közgazdász, politikus, Philip Schmitter szociológus, László Ervin tudományfilozófus és Hankiss Elemér szociológus, filozófus, irodalomtörténész. Közülük sokan visszatértek és biztattak a folytatásra. Kőszeg egyetemi város, „harmadik hely” és közép-európai jellege van: a német, a szláv, a magyar kultúra, nem nagyszámú, de jelentős zsidó kultúra is képviselteti magát, dominál az együttműködés, a tolerancia a különböző rétegek, etnikai csoportok között. Kőszeg és az intézet a szabad gondolkodásra csábít, mégis mértéktartó, szélsőségektől mentes, nem ideologizáló, de komoly vitákra serkent. Visszatérő témánk lett Közép-Európa, de nem önmagában, hanem az európai integráción belül. Hamarosan globális keretbe helyeztük mindezt: felgyorsultak a változások, kivédhetetlennek látszottak, gyengítették az EU-t. Ezt a hármas struktúrát azután végigvittük. Sok helyről hívtunk előadókat és a hallgatók is számos országból érkeztek. Kivétel nélkül mindig jól érezték magukat. Közülük is sokan visszatértek – megtartó, visszahívó ereje van a nyári egyetemeknek. Hálózat alakult, ami erős az előadók és a hallgatók terén is – ez elősegítette Kőszeg „bekapcsolását” a világba. Miután elindult az egyetemi képzésünk 2005-ben, a fiatal kutatóknak bemutatkozási lehetőséget adtak a kurzusok. A nyári egyetem mellé az UNESCO által támogatott téli egyetemek is beálltak a sorba, idén már a második alkalommal.

Hálózat alakult, ami erős az előadók és a hallgatók terén is – ez elősegítette Kőszeg „bekapcsolását” a világba

A beszélgetésnek ezen a pontján lép be a professzor irodájába Kerekes Sándor, az FTI-iASK vezető kutatója, főtanácsadója, környezetgazdász, aki a komplexitás és fenntarthatóság kérdéskörét vizsgálja. Ő is a visszajáró előadók egyike: – Gigantikus ötleteket, sziszifuszi terveket láttam itt, később meglepődve tapasztaltam, mennyi minden valóra vált. Olyan értékeket ment meg a professzor vezette intézet, amelyek pusztulásáért fájt volna a szívem. Amikor jövök, mindig látom az infrastrukturális fejlődést, azt, hogy milyen épületek újulnak meg. Figyelemre méltó a város szellemi élete, ami tetten érhető például az általuk indított Tudomány a kocsmában sorozatban. Máskülönben lehet, hogy nem mondanék igent egy-egy előadásra, de meggyőzőek már a programok címei – átgondolt koncepciót sejtetnek. Hallgatom az előadótársaimat, ami állandó gondolati utazásra sarkall.

Kerekes Sándor után Rafaela Schinegger kopogtat be Bécsből, ő a BOKU Egyetem Hidrobiológiai Intézetéből érkezett szerdán Kőszegre, szeptembertől lesz ösztöndíjas kutatója az FTI-iASK-nak. Workshopon vett részt: a Szigetköz-Csallóköz projekten dolgoznak, amelyben a természet- és a társadalomtudományok összekapcsolódnak, és ami illeszkedik az ő kutatási területéhez. (2019-ben az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére került sor a Szigetköz-Csallóköz KRAFT alapú fejlesztési koncepciójának kidolgozására. A kutatás az iASK és a Széchenyi István Egyetem együttműködésével valósul meg.) – A mai napig meglepőnek tűnhet, ha különböző tudományterületek együtt jelennek meg egy kutatásban. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy naponta együtt dolgozunk, mindenkinek megvan a saját kutatási területe. Egy bizonyos ponton azonban kikerülhetetlen a közös nevezőre koncentrálni, arra, ami összeköt. Fontos, hogy minden szempontból értsük a saját kutatásunkat, nyitottnak kell lennünk más perspektívákra, tanulni a többiektől – ez a komplexitás lényege – mondja.

A hallgatók a világ számos országból érkeztek. Kivétel nélkül mindig jól érezték magukat

Június 29., hétfőtől július 3-ig követhetik az érdeklődők az angol nyelvű online előadásokat és szakmai vitaműhelyeket, amelyek mellett kora esténként online koncertfilmek és videoklipek színesítik a programot. Ízelítőül néhány a témák közül: Közép-Európa –Ellentmondások 30 év után – Az EU integráció illúziói és realitásai; Alternatívák Dél-Kelet Európából nézve, Gazdasági válság – Rugalmasság és ellenálló-képesség Közép- és Kelet-Európában; Szingapúri esettanulmány: Tanulságok Közép-Európa számára; Oroszország és Közép-Európa; KRAFT: egy hazai regionális stratégia bemutatása; A biztonsági és védelmi együttműködés lehetőségei Közép-Európában. Szó lesz még Európa és a világ jövőjéről, a kommunizmus, a fasizmus és a neoliberalizmus járványainak tanulságairól. Járvány és jövőkép, kockázatelemzés és kulturális észszerűség is szóba kerül, valamint a diplomácia szerepe az ENSZ-ben: képes-e a nemzetközi testület megfelelni a globális kihívásoknak.

Végül néhány szó a technikai részletekről: – Mivel ez lesz az első online nemzetközi nyári egyetem, az előzetes szervezésben és a várható lebonyolítást tekintve elsősorban a biztonságra törekszik az FTI-iASK. A COVID-19 miatti karantén idején készített érettségi felkészítő videókkal már szereztek gyakorlatot az elmúlt hónapokban. Alapvető cél, hogy a világ számos országából jelentkező diákok és érdeklődők, valamint a nemzetközi előadógárda tagjai egyszerre, együtt lehessenek jelen az online térben. A stáb a Zoom-platformon belül szigorú adás-lebonyolítási menetrendet hozott létre, mivel az élőszerű lebonyolítás sok mindenben hasonlít egy televíziós műsorfolyamhoz. Június második felében rögzítették a fő előadók prezentációit. Ezeket részben szerkesztett formában adják majd közre a program alapján a Facebook-oldalon közvetítve, illetve a honlapon is elérhetővé teszik. A kerekasztal-beszélgetések, a viták és a kérdés-feleletek pedig élőben a zártláncú Zoom-platformon belül lesznek elérhetők a meghívottak és a jelentkezők számára. Az eseményeket minden nap más műsorvezető-moderátor vezényli a Bibó-teremben létrehozott stúdióból. Az előkészületek, technikai tesztek ellenére a nyári egyetem a „puding próbája az evés” elven működik majd, vagyis június 29-én, hétfőn élőben dől el minden. (x)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában