Az álmoktól a valóságig – ötéves az FTI-iASK

„Kőszeg nem akármilyen város. Határmenti kulturális sűrítmény. Sok titokkal. Közhely: a kreativitás forrásai elsősorban az emberek – de miért jöttek ide, miért és hogyan voltak képesek itt megmaradni, ha el is mentek, miért jöttek/jönnek és vágytak/vágynak vissza, és maradtak meg kőszegieknek? Mik a titkai ennek az erős kötődésnek, az ide tartozás tudatának, a kőszegi mikrokozmosz mágnes-hatásának?” – erős a felütése a Képes Könyvnek, a Kőszeg KRAFT – Kreatív Város, Fenntartható Vidék program elmúlt öt évének eredményeit bemutató impozáns kötetnek.

A gazdagon illusztrált, az esztétikumra, a filozófiai és művészeti vonatkozásokra is nagy hangsúlyt helyező magyar és angol nyelvű, közel 200 oldalas kiadványnak hétfőn lesz az online bemutatója. Sellyei Tamás Ottó grafikus, könyvtervező kézjegyét viseli magán. Az évforduló és az évzárás is jó apropó a visszatekintésre: mit adott az iASK és a KRAFT Kőszegnek és a régiónak? Interjúnk Miszlivetz Ferenccel, a Takács Laurával közösen jegyzett kötet társszerzőjével.

– Történelmi pillanatban, a globális bizonytalanság korszakába érve jött létre Kőszegen az új „felsőbbfokú”, azaz posztdoktori szintű kutatásokat (advanced studies) indító intézet, amelynek legfontosabb ismérve a tudományköziség. Kicsit érthetőbben: az egyes tudományterületek szoros együttműködésére törekszünk komplex problémák elemzése során. A másik új ismérv a társadalmi innováció: az alapkutatások mellett, azokra építve a kutatási eredmények hasznosíthatóságát is szem előtt tartjuk. Az új tudásközpont 2015 decemberében alakult, a gondolata viszont jóval korábban sarjadt – mondja Miszlivetz professzor.

A könyvben ezt úgy említi: Hankiss Elemérrel a ’90-es évek végén kezdtek el töprengeni arról, hogy „mekkora szükség volna egy nyugodt, békés, de egyben varázslatos, megkapó miliőjű helyre, ahol az alkotószellem szárnyalni tud”. Kőszeg fogadókészséget mutatott. 1994 az Európa Ház megalapításának éve. „Legyen Kőszeg közép-európai találkozóhely”– az Európa Ház Egyesületnek ez lett a missziója. A Kőszeg-KRAFT program volt az, amely az első két évtized elképzeléseit, törekvéseit és eredményeit hatékony és átfogó fejlesztési projektté alakította, és a múltat a jelennel és a jövővel összekötő szemléletet elkezdte megvalósítani.

2014-ben kapott felkérést az ISES (Társadalom-tudományok és Európa-tanulmányok Intézete) Alapítvány a Miniszterelnökségtől: dolgozzon ki megvalósíthatósági tanulmányt Kőszeg épített örökségének megmentésére és működtetésére. A 2014-ben benyújtott javaslatcsomag lakossági fórumok és szakmai konzultációk eredménye volt. Hagyományosan szétválasztott területeket összekapcsolva támasztották alá, hogy a fejlesztések és újítások csak egymással kölcsönhatásban lehetnek fenntarthatók és sikeresek. A vízió összekapcsolta a kutatást, oktatást a kultúrával, művészetekkel, a turizmussal, a vendéglátással, a gasztronómiával és a munkahelyteremtéssel. Ezt követően kormányzati támogatással Kőszeg KRAFT néven folytatódhattak az ISES Alapítvány által az ezredfordulót követően elindított felújítások.

2015 telén megalakult a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, azután, ahogy a főigazgató fogalmaz: „Voltunk is, meg nem is” – fél év bizonytalanság után 2016. május 1-jén indulhatott el tényleges felépítése. – Büszkeséggel tölt el, hogy az első ilyen intézetet vidéken, ráadásul egy kisvárosban sikerült létrehoznunk. Se Magyarországon, se a környező országokban nem ismerek jelenkori példát arra, hogy egy történelmi kisvárost – újragondolva annak teljesítményét, identitását, lehetőségeit – ehhez hasonló komplex szempontok alapján fejlesztenek. Hatalmas energiák szabadultak fel városszerte, nagy volt a pezsgés – idézi fel. 2016 júliusában jelent meg a kormányhatározat, amely részletezte a további kőszegi KRAFT-fejlesztések menetét és pénzügyi hátterét 2020-ig.

A kormány támogatásával lehetővé vált a Művészetek Háza újrahasznosítása, a Sgraffitós-ház, a Chernel utca 10. szám alatti Festetics-palota és a Bencés rendház megújulása. Az utóbbi új funkcióval is kiegészült: szállodaként üzemel. A felújított és részben átalakított Szemző-ház (Chernel utca 18.) az intézet Polányi Központjának ösztöndíjas kutatóit és a Pannon Egyetem kőszegi kampuszának adminisztrációs irodáit fogadta be, a Zwinger (Öregtorony) információs központ, közösségi és kiállító tér, szemináriumok és konferenciák otthona.

A könyv említi a tervezett, de még meg nem valósult projekteket is. A zsinagóga felújítása elindult: első ütemben a főépületét, a másodikban a rabbiházakat, az udvart és a zöldfelületeket újítják fel. A tervek szerint kulturális közösségi tér, látogatható műemlék, koncertterem és a vallásgyakorlás színhelye is lesz. A Bálház is megújul, a hagyományos funkciók mellett gasztronómiai központot és kiállító helyet is terveznek, és újra lesz mozi a városban. Az eredeti tervekben szerepel az evangélikus haranglábnál a „Torony-élmény” fejlesztése és a MÁV-internátus épületének campus jellegű újrahasznosítása. Ha ez realizálódik, a város új röppályára kerülhet – állítja a professzor. A Képes Könyvre visszatérve megjegyzi: az intézet története szempontjából messze nem teljes. Nem szerepelnek benne például a kutatási és regionális fejlesztési projektek, a tudományos műhely publikációinak bemutatása, a konferenciák és az ezeket megvalósító kollégáink. (Bemutatásukra további két kötetet terveznek megjelentetni a közeljövőben).

Külön panoptikumban villantják fel viszont azoknak a portréit, akik nélkül nem kezdődhetett volna el az átalakulás: köztük Fejérdy Tamás műemlékvédelmi szakértő, aki az ICOMOS (Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, a műemlék-helyreállítás és -védelem szakértője. Ekler Dezső, a KRAFT-Kőszeg projekt főépítésze, Bariska István korábbi főlevéltáros, az óriási vezetői tapasztalatokkal rendelkező Gaál Zoltán professzor és nem utolsósorban Markovits Alíz, aki a professzor elmondása szerint egy általa soha nem tapasztalt hatékonyságú adminisztrációs gárdát hozott magával az intézetbe.

A professzor megjegyzi: az eddigi sikeres megvalósításban szerepe van annak a gyorsan bővülő szellemi kapacitásnak, amit az FTI-iASK és a Pannon Egyetem Kőszegi kampusza biztosít. Ezt kiegészíti az önkormányzat és a Pannon Városok Szövetségének aktív bekapcsolódása a KRAFT program regionális kiterjesztésébe. A KRAFT ugyanis nem csak Kőszegről szól.

– Egy mozgósító erejű, pozitív értékekre építő projekt, ami azt mondja: keressük meg az összetartozás pontjait, és ezek szerint létezzünk tovább. A koncepció tíz év alatt megtett útjának számos mérföldköve van: a KRAFT-ot az EU 2010-ben megjelent Duna Stratégiája is motiválta, megalkotói Nyugat-Pannónia, azon belül a Kőszeg–Szombathely városegyüttesre fókuszáltak, és az ezeket körülvevő vidék elemzésével kezdtek munkához. A koncepció a városok/települések hálózatos együttműködése mellett a felsőoktatási és kutató központok, valamint a piaci szereplők együttműködésére is épít.

Az FTI-IASK KRAFT központja végzi az empirikus kutatásokat és módszertani fejlesztéseket. A Pannon Egyetem és Veszprém város vezetése által kezdeményezett Pannon Városok Szövetsége adja az együttműködések tág keretét. Az elmúlt években több város kezdett együttműködni a Pannon Városok Szövetségének keretei között, köztük Veszprém, Nagykanizsa, Keszthely, Tata és Szombathely. Most, hogy napirendre került az északnyugat-magyarországi zóna gazdasági, infrastrukturális, stratégiai fejlesztése, megnőtt az egyetemek és tudásközpontok szerepe. Miszlivetz professzor a kezdetektől részt vett a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa projekt stratégiájának kidolgozásában.

Az intézet a KRAFT koncepció adaptálásával segített sikerre vinni a Balaton-régiót is bevonó pályázatot. A koncepció regionális kiterjesztésében és alkalmazásában a főigazgató hangsúlyozza dr. Navracsics Tibor kormánybiztos szerepét, aki jelenleg amellett, hogy az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért is felel, ellátja az Intézet szakmai felügyeletének feladatát is. Összességében: létrejövőben van a KRAFT és az FTI- IASK által szorgalmazott hármas szövetség önkormányzatok, tudásközpontok és piaci szereplők között, a KRAFT Nyugat-Pannónián át Közép-Európa makrorégiója felé tart.

És hogy milyen évet zár az intézet? – Nagyon nehéz, ugyanakkor sikeres év volt az idei. Fantasztikusan kezdődött egy februári akadémiai könyvbemutatóval és az UNESCO által támogatott nemzetközi Téli Egyetemmel, aminek központi témája a társadalmi bizalom, a tágabb értelemben vett megbízhatóság kérdésköre volt. Néhány hét múlva azonban jött a járvány miatti lezárás. Miközben a kollégák home office-ban dolgoztak és online megbeszéléseket folytattak, kitűnő visszhangja volt annak, hogy az FTI-IASK kutatói, akik egyben középiskolai tanárok is, távoktatási videókkal segítettek az érettségi előtt állók otthoni felkészülését. A vírus jelenléte óhatatlanul lelassította az intézeti munkát.

A 25. nyári egyetemet már hibrid formában kellett megszerveznünk. Ebből a szempontból is új fejezetet nyitott a Covid 19. A pandémia kérdését egytől egyig érintették a világ és benne Közép-Európa helyzetéről, jövőjéről szóló online prezentációk. Még 2019-ben az ITM kezdeményezésére felkérést kaptunk a Szigetköz-Csallóköz KRAFT alapú fejlesztési koncepciójának kidolgozására. A kutatási terv kidolgozásába, amellyel ismét tágult az intézet horizontja, rengeteg munkát fektettünk. Az FTI-iASK a Széchenyi István Egyetem és a Pannon Egyetem együttműködésével bekapcsolódott az Esztergomtól Lentiig terjedő határvidék fejlesztési programjának kidolgozásába. Folyik az együttműködés az Európa Kulturális Fővárosa programban is, melynek végső célja, hogy 2023 felhajtóerejébe kapaszkodva a Pannon-régió egésze új növekedési pályára álljon.

Ezt a stratégiai célkitűzést járta körül az őszi KRAFT-konferencia. Könyvbemutatók, pódiumbeszélgetések, előadások színesítették az éves programot. Külön említést érdemel a zenei műhelyen belül Mizsei Zoltán Hangzó Város programja, valamint Binder Károly zeneszerző, zongoraművész – a Binder Trió Bartók gyermekeknek II. című új albumáról először a könyvbemutatón hallhatunk részleteket. Az ősbemutatóra szintén online kerül sor.

– Bízom abban, hogy az elmúlt öt év eredményei az egész Pannon-régióban, sőt határainkon túl is szárba szökkennek. A projektek összeérnek, és a régió zászlóshajója lehet egy új típusú fejlesztésnek. Ennek fontos szellemi alapja az a törekvés, hogy a Budapest-centrikusság kiegyenlítődjön, és a kellő öntudattal, akarattal és szellemi tőkével megfelelő szintre, rangra, elismertségre jussanak az egyre élhetőbb és vonzóbb kis- és középvárosok.