A folyékony nacionalizmus kora

„A többszintű európai identitás korában, amikor globális gazdasági válságról és a menedékkérők miatti krízisről egyaránt beszélhetünk, mind „folyékonyabbá” válik a nacionalizmus. Egyre vonzóbbá válik az etnikai tisztaság eszménye, az elkülönülés, ezek hatással vannak az államok stabilitására és az európai nemzeti demokráciákra is. Az eredmény pedig nem hogy a békét garantálná, sokkal inkább arra utal: új háborúk lehetőségének vagyunk kitéve” – áll Stefano Bianchini új könyvének ismertetőjében. A szerző a kelet-európai politika és történelem professzora a Bolognai Egyetem Forlě kampuszán. Likvid nacionalizmus és széteső államok Európában című angol nyelvű kötetét csütörtökön mutatták be a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében (FTI-iASK).

Kétéves kutatás eredménye a könyv, melynek jórésze Kőszegen az FTI-iASK-ban készült. Miért folyékony az Európában született nacionalizmus ideológiája – mások mellett ezt boncolgatja. Zygmunt Bauman lengyel szociológus, filozófus ihlette a Stefano Bianchini által alkotott fogalmat. Ő beszélt folyékony modernitásról, mely szerint a modern világ állandó változásban van, amelyben az egyén képtelen gyökeret verni. Bianchi szerint a modernitásnak ez a fajtája szorosan kapcsolódik korunk nacionalizmusához. A korábban jellemző társadalmi kapcsolatok, szokások, az egyének és csoportok kulturális tudatossága átalakul. Új alakzatok jönnek létre és szilárdulnak meg, majd az ismét változó gazdasági, társadalmi, történelmi stb. viszonyok hatására ezek ismét alakulhatnak, új formát ölthetnek. Európa történelmében számos példa van erre: a lengyel-litván nemzetközösség felosztásától Írországig, birodalmak összeomlásától (Habsburg, oszmán, orosz) a szocialista szövetségek posztkommunista cseppfolyósodásig. Aktuális példákat is sorol: a brexitet, az ukrán válságot, vagy a bizonytalan jövőjű Katalóniát.

A megosztó nacionalista viselkedés jelentősen aláásta a nemzetállamok kulturális horizontját és hozzájárult ahhoz a felfogáshoz, hogy bármilyen különbözőség fenyegetés a társadalomra nézve a rasszizmus, az idegengyűlölet és a másság elutasítása újabb alapot adott az önkényuralmi rendszerek és zárt társadalmak létrejöttéhez – emelte ki Bianchini gondolatait könyvismertetőjében James M. Skelly, az FTI-iASK kutatója, a Baker Intézet korábbi igazgatója. A szerző zárógondolatait is idézte, egyetértve azzal, hogy a demokrácia természetét az integráció és a szétesés dinamikája határozza meg, míg tartalma a társadalmi igazságosság megléte, a jogokhoz való hozzáférés mértéke szerint változik.

Ausztria száz éve köztársaság – hazája történelméről beszélt a könyv kapcsán Erhard Busek korábbi osztrák alkancellár. Amellett érvelt: nem léteznek „tiszta nemzetállamok”, lehetetlen tényleges határokat rögzíteni Európában, és arról is: minél előrehaladottabb az integráció, annál több a vita a határokról. Szerinte média-nacionalizmus van: a média növeli a feszültséget, a megkülönböztetést, nem összeköti, hanem eltávolítja egymástól az embereket.

– Bianchini professzor célja nem az, hogy rekonstruálja a múltat, hanem hogy felhívja a figyelmet, mit tanulhatunk a múltból. A jövő, ami a korábbi generációk számára a reménnyel volt azonos, ma aggodalmat kelt – jegyezte meg a könyvbemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Pók Attila történész, FTI-iASK kutató. Évtizedes földrajzinév-vita van Görögország és Macedónia között. A két ország egyetért, hogy fel kell gyorsítani a tárgyalásokat a viszály megoldása érdekében, mert ez hátráltatja Macedónia NATO- és EU-csatlakozási törekvéseit – erről, valamint a nemzeti identitás kérdéséről, a szélsőjobboldali erők előretöréséről és a Bulgáriával való viszonyról is beszélt Dimitar Nikolovski macedón FTI-iASK kutató, hazája belső viszonyait elemezve. Bosznia-Hercegovinából származik a fiatal kutató, Igor Stipić. Hazájának határvitái vannak Szerbiával és Horvátországgal, és bár elkötelezettek az európai integráció iránt, ez megnehezíti csatlakozásukat. A nemzet, nemzetállam fogalmát járta körül hozzászólásában Ahmet Evin történész, Balkán és Kelet-Európa szakértő: az egyik oldalon ősi (törzs, klán) jelleg van, a modern értelmezésben a nemzet az uralkodás világi egysége, melyet a társadalom választ.

(x)