Megalakulásának második évfordulóját ünnepelte a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (x)

Új időszámítás kezdődött 2015. november 6-án Kőszegen: az iskolavárosi hagyományokkal rendelkező történelmi kisváros a magyar felsőoktatás, a felsőoktatási kutatás-fejlesztés egyik jelentős centrumává vált. Megalakult a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (Institute of Advanced Studies Kőszeg), egy hónappal később a veszprémi Pannon Egyetem bejelentette: kampuszt létesít Kőszegen.

Az együttműködések bővítése, a szellemi energiák áramoltatása, a tudományos eredmények gyakorlati felhasználása, közvetlenül hasznosítható tudásba fordítása – ezek lettek az intézet alapgondolatai. Az FTI-IASK több egyetem – a Pannon Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint az ELTE Társadalomtudományi Kara – partnereként segíti a hazai tudományos kutatásokat, az azokra épülő fejlesztéseket és a fejlesztések integrálódását a nemzetközi tudományos törekvésekbe, valamint felelősségteljes szakpolitikai javaslatokat tesz.

A több műhelyt összefogó kutatási központ főigazgatója, Miszlivetz Ferenc professzor az induláskor és azóta többször is megfogalmazta: a kutatóknak ki kell lépniük az egyes tudományterületek keretei közül: ez a különböző területek együttműködése, az átjárhatóság megteremtése miatt lényeges.

Csütörtökön előadásokkal, könyvbemutatókkal, hangversennyel ünnepelte megalakulásának második évfordulóját az FTI-IASK a felújított Zwinger-Öregtorony épületében.

A növekvő európai muszlim népesség egyre komolyabb viták tárgyává vált az elmúlt évtizedben. Európában több ok miatt is a figyelem középpontjába került az Iszlám (dzsihádista terrorizmus, a gazdasági vagy megélhetési bevándorlók által elkövetett bűncselekmények, merényletek, amelyeket európai állampolgárok az Iszlám nevében követnek el), és néha félreértések, téves értelmezések is napvilágot láttak. Bár Európának a régi időkre visszanyúlóan van kapcsolata az Iszlámmal és tapasztalata a vele való együttélésben, a jelenre jellemző megítélés nagyon különbözik a múltbelitől, állította Muszlimok Európában – Integráció vagy izoláció? című előadásában Ahmet Evin történészprofesszor, a törökországi Sabanci Egyetem alapítója és dékánja, az FTI-IASK kutatója. Szerinte a fő kérdés ma az: az Európában élő muszlim közösségek képesek és hajlandóak-e integrálódni az európai társadalomba. A muszlim szélsőségesek hatása, vonzereje nőni látszik, különösképpen a nyugat-európai muszlimok körében. Az európai közvéleményt jellemző nyugtalanság pedig fokozódik a beilleszkedni nem tudó, vagy nem akaró bevándorlócsoportok jelenléte miatt. E megközelítésben tett különbséget Európában a látható és láthatatlan muszlim közösségek között. Amellett érvelt, hogy míg a láthatatlan (beilleszkedett) muszlimokra kevés figyelem jut, addig a „látható” közösségek révén felnagyítódik a kulturális különbség és a közvéleményben azt erősíti: a muszlim közösségek összeköthetők a dzsiháddal. Hangsúlyozta: vezető muszlim értelmiségiek és kormányok retorikájának hatására is erősödött az európai muszlimok függetlenség- és önállóságtudata. A legveszélyesebbnek azokat a liberális álarc mögé rejtőzött iszlamista köröket értékelte, amelyek a kulturális különállást hirdetik és kijelentéseikkel az integráció ellen érvelnek.

Emlékezet és felejtés – A kommunizmus Magyarországon címmel jelent meg Pók Attila történész, az ELTE professzora és az FTI-IASK kutatója angol nyelvű könyve a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete gondozásában – csütörtökön délután tartották a bemutatóját, ugyancsak az Európa Ház Bibó-előadótermében, dr. Borhy László akadémikus és Patrick Pasture, a Löweni Katolikus Egyetem Európa Tanulmányok Tanszékének professzora méltatta. Patrick Pasture legújabb angol nyelvű könyvét – Az Európai egység képzetei Krisztus után 1000-től – pedig Pók Attila ajánlotta a közönség figyelmébe.

A koncert utáni ünnepi fogadáson Miszlivetz Ferenc köszönetet mondott munkatársainak, a kutatóknak, mindazoknak, akik támogatták az intézet munkáját. Kőszeggel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: árasztja/sugározza a kreativitást, egyre inkább illik rá az iskolaváros kifejezés, identitása saját magát építi vissza.