Szponzorált tartalom

2019.06.27. 20:46

Megszólalnak a régi kőszegi házak

Kettős könyvbemutató helyszíne volt kedden a kőszegi Zwinger-Öregtorony. A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK) által kiadott két új kötettel avatott szakemberek értékelése kapcsán ismerkedhettek az érdeklődők.

Tersztyánszky Krisztina

Pók Attila, Nagy András, Bariska István, Fejérdy Tamás Fotó: Ohr Tibor

Az egyik kötet, amely a Kőszegi történetek címet viseli, öt szerző közérdeklődésre is számot tartó tanulmányaiból áll össze. Bokányi Péter, Mátay Mónika, Mizsei Zoltán, Söptei Imre és Trádler Henrietta írásaiban egyetlen dolog biztosan közös: valamennyien Kőszegről szólnak, az itt álló gazdag históriájú házak, és a házakhoz kötődő személyek fordulatokban gazdag történetein keresztül. Különcök, kémnők, renitens grófok, kiemelkedő tehetségek és zseniális csalók elevenednek meg az olvasó előtt. A kiadvány az első kötete a Beszélő városok sorozatnak. Ahogy Miszlivetz Ferenc, a FTI-iASK alapító igazgatója előszavában fogalmaz: „Miközben a nagy és globálisnak mondott városok egyre inkább saját sikereik áldozataivá válnak, egyre többen látják úgy, hogy az elkövetkező negyed század sztárjai a történelmi kisvárosok lesznek. Ez azért is lehetséges, mert már ma is a fenntarthatóság komplex princípiumainak élő megtestesítői.”

Ahogy a szerzők különféle kutatási területek képviselői, úgy a keddi beszélgetésen is több tudományterület szakértője mondta el, mit jelent számára a tanulmánykötet. A bemutatón elsőként Bariska István történész beszélt arról, hogy Kőszeg, a Miszlivetz Ferenc által oly szépreményűnek aposztrofált történelmi kisvárosok közül is kiemelkedik a hozzá fűződő unikális örökség és spirituális élmény szempontjából. Márai Sándorra utalva mondta: a könyv azt rögzíti, hogy hogyan történt a világ a városban. Épületeken, itt élt, járt, megfordult, a városhoz valahogyan kötődő személyeken keresztül rögzíti a helyi értékeket. Fejérdy Tamás építész az épített örökség szemszögéből értékelt. Bár a kőszegi történetek emberekről szólnak – hangsúlyozta – mögöttük háttérként mindig ott van a város, annak egyedi épületei. Szinte minden történés pontosan helyhez köthető. S ami különösen szerethetővé teszi a könyvet, az az a felfedezés, hogy az emberek, akik benne megjelennek, ugyanazok között a házak között járnak, mint mi, így teremt az épített örökség sajátos kapcsolatot múlt és jelen, régi és új között. (Tegyük hozzá: ehhez valóban egy Kőszeg adottságú település kell, ahol a házak többsége ötszáz évvel ezelőtt is ott és úgy állt, mint napjainkban.)

Végül Nagy András irodalomtörténészi szemmel vette górcső alá az öt szerző írásaiból összefésült kötetet. Kiemelte: annak olvasása során megnyílnak az épületek, s a helyi történésekből a Nyugat-Pannon szellemiség bontakozik ki. Felhívta a figyelmet, hogy a Kőszegi történetek nemcsak arcképét rajzolja meg egy városnak, hanem fontos forrásmunka is. Haszonnal forgathatják majd mindazok, akik történelmi, irodalmi, építészeti, vagy akár zenetörténeti érdekességek, adatok után kutatnak.

Pók Attila, Nagy András, Bariska István, Fejérdy Tamás
Fotó: Ohr Tibor

A másik újonnan megjelent kötet Poczai Péter A Festetics rejtély című könyve, melyről Pók Attila, a FTI-iASK történész kutatója beszélt. A történet főszereplője gróf Festetics Imre kőszegi birkatenyésztő földbirtokos, aki már évtizedekkel Mendel előtt felfedezte az öröklődés törvényeit, ráadásul úgy, hogy a gyapjúhozam növelése érdekében tett erőfeszítései közepette remekül összekapcsolta az alapkutatást az alkalmazott kutatással. Vajon mi lehetett az oka, hogy 1819-ben publikált úttörő kutatási eredményeiről megfeledkezett a tudomány, és Festetics Imre nem lett világhírű? A recenzens abbeli gyanúját fejezte ki, hogy talán a francia forradalom utáni társadalmi közeg, a születési előjogokat elvető politikai szemlélet nem kedvezett az öröklődés törvényeit firtató kutatásnak. Mindazonáltal a könyv messze túlmutat saját magán azzal, hogy hozzászól a magyar történelem 1848 előtörténetéül szolgáló fejezetéhez, a felvilágosodás és liberalizmus megszületéséhez.

A könyvbemutató vendégeinek zárásként levetítették a H+Média és Kulturális Egyesületnek, a Kőszegi történetek egyik sztorijához készült kisfilmjét.

- Fogjuk vallatóra a régi házakat, élményekkel, történetekkel erősítsük a hozzájuk fűződő identitást – ez az, amin hét éve gondolkodunk. Hogy vonzóvá tegyük a kis- és középvárosokat, hogy teret adjunk a minőségi turizmusnak – összegezte Miszlivetz Ferenc a könyv(sorozat) hátterében álló törekvéseket. Ki tudja – tette hozzá, – talán egyszer a mi központunk is beszélő ház lesz…

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában