Púder Nélkül

2010.09.10. 06:13

Hárman párban: a megcsalt vagy a megcsaló a hibás?

Tényleg mindennek Ádám, Éva és az a fránya alma az oka? Vagy éppen a kígyó? Mi, emberek miért nem tudunk ellenállni a csábításnak? És főleg: ki a hibás, ha megjelenik a harmadik a színen?

Kiss Nikolett

"Elcsábította az a hülye k...a" - meséli nekem nagy hévvel az utcán, leszedve még a szenteltvizet is arról az arctalan, személytelen nőről, aki persze nem is annyira arctalan és személytelen, mert a közösségi oldalaknak hála alaposan le lett nyomozva (annyira nem magas és annyira nem is jó nő persze - ki érti ezt?!).

Hosszú percekig folyik a "szegény" megcsalt sajnálgatása, pátyolgatása, visszaigazolások keresése-gyűjtése, még jó, hogy mi ketten ott eleve egy harmadik, közös ismerősről diskurálunk. Úgy mégiscsak könnyebb, távolibb. "Csak a hülye k...a" teóriát meg a szapulást nem értem. Vajon senkiben nem merül fel az, hogy annak, hogy a harmadik felbukkant, annak csakis és kizárólag ők ketten, a kapcsolatban lévő férfi és nő az okai? Vajon eszébe jut-e bárkinek is, hogy jó, de vajon én mit tettem-nem tettem, hogy ez idáig vezetett? Vajon leesik a tantusz, hogy a harmadik nem a kórokozó, hanem egy tünet?! 

- Könnyebb a másikat gaz csábító szerepben feltüntetni, mint megélni, azt felvállalni, hogy "nem szerettem eléggé, nem úgy szerettem, ahogy neki jó lett volna, vagy pedig nem foglalkoztam a másikkal eléggé" - kezdte Suri Irén.

A családterápiával, pszichodrámával is foglalkozó pszichológus szerint a legfontosabb az önismeret: tudni kell, hogy állunk saját magunkkal, mert csak ezen keresztül tudunk viszonyulni a másikhoz. Fel kell vállalni a felelősséget, mert aki másokra mutogat, az hárítja ezt.

Persze, az áldozat szerepét könnyebb megélni, mint bevállalni esetleges hibáinkat, éppen ezért történhet meg az is, hogy egyesek mindig visszatérnek ugyanabba az élethelyzetbe. Ugye ismerős: "én mindig csak az idiótákat/ az alkoholistákat/az agresszíveket fogom ki". A legfontosabb eljutni a felismerésig: vajon miért van az, hogy újból ezekbe a helyzetekbe kerülök? Miért pont ezeket a karaktereket kapom meg? 

- A legtöbbet a párkapcsolataink csiszolnak rajtunk. A munkánkban könnyű bizonyos szerepek mögött elbújni, de az igazi énünk, a legtöbb tulajdonságunk akkor jön elő, amikor előtérbe kerül az intimitás. A kapcsolataink adnak lehetőséget a legtöbb fejlődésre is - véli Suri Irén.

A pszichológus szerint kapcsolatainkban azokat az alapsémákat működtetjük, amelyeket otthon láttunk a szüleinktől, amelyek kicsi korunk óta belénk ivódtak. De fontos, hogy reálisan lássuk a szüleinket, az ő hibáikat is, nem szabad végletekbe sem átmenni (direkt gyökeresen az ellenkezője leszek, mint az anyám vagy az apám). Az elrettentő válási statisztikák egyik oka lehet az, hogy a szakember szerint a sokadik nemzedék nő fel úgy, hogy nem kapott személyes figyelmet, nincs mintánk arra, hogy lehet kapcsolatot teremteni, fenntartani, ápolni, ezenkívül szűk a kapcsolati háló, s az emberek alig beszélgetnek egymással. 

- Ahhoz, hogy tartós kapcsolat jöjjön létre, nemcsak a szívnek, az észnek is be kell lépni a döntésbe, hisz az érzelmeink alapján hullámvasúton ülhetnénk állandóan. Minden kapcsolat élő, lüktet, amit ápolni kell, amiért mindennap tenni kell valamit. Táplálni kell a másikban a figyelmet, a kötődést. Az ugyanis, hogy együtt élünk, együtt kelünk és fekszünk, még nem jelenti azt, hogy kapcsolatban is vagyunk. Egy kapcsolat akkor jó, ha felemel, amelyik több lemondással jár, mint épüléssel, ahol el kell engedni a vágyakat, az valójában rossz kapcsolat.

A szakember szerint a harmadik felbukkanásakor fontos mérlegelni: mi mit ér meg, az, ami csupán csak fellángolás, azzal hány ember élete mehet tönkre, élhető-e vagy sem a jelenlegi kapcsolat, mert annak nincs értelme, hogy "leegyék egymásról a húst csontig".

 

A válás

Gyakran hallani kifogásként válófélben lévő emberekről, hogy a gyerek miatt nem válnak el.

A szakember szerint ugyan jó válás nincs, mert a gyerek számára elveszik a világ egysége, ám a felelősséget felnőttnek be kell vállalni, és semeddig sem lehet a gyerekre áttolni, rá hivatkozni! Viszont fontos, hogy a gyerekkel a felnőttek tisztázzák őszintén, hogy megy majd az életük tovább.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!