Púder Nélkül

2010.12.24. 06:31

Szekeres Adrien dalokkal készül fel a karácsonyra

Igyekszem itthon is karácsonyi hangulatot teremteni, a gyerekekkel hajtogatunk, rajzolunk is – meséli Szekeres Adrien énekes, akit az adventi készülődésről, turnéjáról és gyerekkori emlékeiről is faggattuk.

Szabados Judit



– Végigturnézza a decembert. Jut idő karácsonyi hangulatot teremteni otthon?

– Az egész lemez és a koncertsorozat ötlete is onnan jött, hogy én és a családom is nagyon szeretjük az ünnepeket, szeretünk a karácsonyra készülni. A turné persze nagyon sok időt vesz el ettől, de nem jelenti azt, hogy nem igyekszem itthon is karácsonyi hangulatot teremteni. Amiatt, hogy tizennégy alkalommal másfél órát éneklek karácsonyi dalokat, a lelkem sokkal többet kap, és sokkal inkább készül az ünnepre, mint korábban. Itthon kell ügyesnek lenni, hogy minközönség denre jusson idő, beosztani, megszervezni, hogy a gyerekek ne érezzék, hogy anya nincs itthon soha, a karácsony meg egyszer csak itt van.

– Van esetleg kidolgozott forgatókönyv az ünnepekre? Megvan mindenkinek a maga szerepe a készülődésben?

– Már nagyon korán kigondolom, hogy kit mivel szeretnék meglepni. Az ajándékok megvásárlását hamar letudom, korán kitaláljuk azt is, hogy mi lesz a menü, hogyan szerezzük be, mikor vásárolunk. Azt is eldöntöttük már, hogy idén kacsa lesz, tudjuk már azt is, hogy hol vesszük majd meg. Azokon a hétköznapokon pedig, amikor nincs turné, igyekszem elintézni mindent délután négyig, hogy utána a gyerekekkel is tudjunk készülni.

– Hogyan vonta be a gyerekeket a karácsonyi készülődésbe?

– Nagyon lelkesek, szeretnek üvegfestést készíteni az ablakra, matricákkal díszíteni, hajtogatunk és rajzolunk, sőt Jázmin már egyik nap előhalászott az egyik szekrényből egy díszt is. Nagyon fogékonyak, és érzik azt, hogy ezeknek a hangulatoknak a megteremtése nagyon fontos.

– Az ön gyerekkorában is fontos volt, hogyan teltek akkoriban az ünnepek?

– Viszonylag kevés emlékem van. Először négyesben ünnepeltünk, a szüleim, a húgom és én. Akkor jött a Jézuska is, majd utána elmentünk a nagymamámékhoz, ott összejött az egész család. Érdekes, hogy semmilyen emlékem nem maradt meg ezekről a közös vacsorákról. Tudom, hogy voltak, de csak arra emlékszem hogy anyukám sok finomságot sütött.

– Emlékszik olyan ajándékra, amire nagyon vágyott?

– Egyre. Akkor voltam gyerek, amikor a Barbie-baba még ritkaságnak számított, dollárboltokban lehetett kapni. Amikor megkaptam, borzasztóan örültem, bár később kiderült, nem is igazi Barbie volt, csak valami hasonló, nem mozgott a könyöke meg a térde, viszont az anyukám és a barátnője gyönyörű szép ruhákat varrtak neki. Így ettől az én babám sokkal többet ért nekem.

– A decemberi turnéja során templomokban lép fel. Nem szokatlan közeg ez?

– Most már nem. Ez már a harmadik koncertsorozat. Az első furcsa volt, meg kellett tapasztalni, hogy mi az, amire a közönség egy ilyen koncerten vágyik. Mi az elején líraibbra vettük a hangvételét a műsornak, mint ahogy azt a minközönség szereti. Próbáltuk nagyon tiszteletben tartani ezt a szakrális teret, és olyan témájú, tempójú és hangszerelésű dalokat előadni, amik az egyházi énekekhez illeszkednek. Aztán megpróbálkoztam olyanokkal is, amik kicsit dinamikusabbak vagy kicsit több hangszer van benne, és rájöttem arra, hogy nagyon szeretik az emberek, ezek kellenek színfoltnak.

Jövőre lesz új album?

– Nemrégiben jelent meg egy DVD-m, amelynek az anyagát tavaly a Rózsafüzér Királynéja-templomban rögzítettük, és ennek a koncertnek az anyaga került a lemezre. A jövő évben majdnem száz százalék, hogy nem adok ki új lemezt, de tavasszal új turnésorozattal készülök, más dalokkal.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!