Baronits Gábor 20 évesen szánta el magát a különköltözésre

- Húsz évesen láttam elérkezettnek az időt, hogy különköltözzek. Volt egy-két színházi szerepem, de úgy gondoltam, elmegyek még valahova dolgozni, hogy mindent ki tudjak fizetni, hiszen az önálló élethez ez is hozzátartozik. Szerencsém volt, épp akkor ajánlottak fel egy állandó szerepet a népszerű Jóban-rosszban sorozatban, így biztos jövedelemre tettem szert – mondja Gábor, akinek nemrég egy szerencsétlen baleset következtében elrepedt a csuklója.
– Egy hétig gipszben volt, de már elég rá egy fásli, rendbe jött, jól vagyok.

Meséli, a II. kerületben nőtt fel, így elsősorban azon a környéken kezdte nézegetni a társasházi bérleményeket. A keresgélésben édesanyja véleményét is kikérte, aki akkor is ott volt vele, amikor a szerződést aláírta.

- Jó ízlésű családból származom, így természetes volt, hogy ő is segített választani, de az elsődleges szempont az volt, hogy én érezzem benne jól magam. A ház nem új építésű, olyan 20-30 éves lehet, nem tudom pontosan, de négy lakás van benne összesen. A szomszédok nagyon kedvesek. Van egy idősebb házaspár, ők a közös képviselők, mindig megemlítik, ha láttak valamelyik újságban, vagy tévériportban. Az egyik lakásban nem is lakik senki, a másikban pedig egy hölgy él. Gond nem volt még soha, talán egyszer ment el az áram egy rövid időre. A lakás ötvenegynéhány négyzetméteres, van benne egy előszoba, egy spájzból átalakított gardrób, konyha, nappali, egy nagy hálószoba és külön fürdő, wc. A teraszról télen látom a várost, de nyáron, egy nagy diófa levelei eltakarják a panorámát. A lakáshoz tartozik egy garázs is.

Mint mondja, csak pár bútordarabot és néhány személyes emléktárgyat hozott át a családi házból.

- Korán elveszítettem az édesapámat, az ő fényképe mindig a falamon lógott, de egy másikat is áthoztam, ezen anyukámmal és nagymamámmal közösen vagyunk rajta, ezt az íróasztalomon tartom. A nappaliban alakítottam ki egy kis dolgozósarkot számítógéppel, itt szoktam szöveget is tanulni, ami szerencsére könnyen megy.

Gábor jelentkezett a színművészetire, de elsőre nem vették fel. Nincs elkeseredve, mert ennek ellenére sok szereppel megkeresik. Az IBS színpadon, a Budapesti Bábszínházban és a Vígszínházban is kapott már lehetőséget, s a közeljövőben is lesz néhány premierje.

- Mindig bennem volt, hogy tanulnom kellene énekelni, azt mondják, van érzékem hozzá Mama barátnőjétől, Berkes Gabitól veszek énekórákat, mert manapság a musical-ek egyre népszerűbbek, és szinte minden szerepre válogatást tartanak. A sorozatban is jól érzem magam, elégedett vagyok a szerepemmel. Az általam alakított Kristóf kicsit hasonlít rám, családcentrikus srác, de azért vagány, nagydumás, csajozós fiú.     

Gábor azonban jó ideje egy lányért van oda: Korsós Judit, művésznevén Lola, szívesen főzőcskézik a konyhában.

- Azért néha én is fakanalat ragadok, tudok és szeretek is főzni. Ám sokszor csak késő este érek haza a munkából, így napközben eszek meleg ételt, vagy rendelek valamit. Ha van időm, főleg a wokban készíthető ételeket részesítem előnyben, és mindent jó csípősre készítek. Minap ünnepeltem a születésnapomat, és arra értem haza, hogy Juci egy nagy adag sushi-val várt – mondja Gábor, aki viszont Lolát nemrég egy zenei díjátadóra kísérte el, melyen az ifjú énekesnő fellépett.

Lolán kívül még egy valaki jár hozzá, az a hölgy, aki a takarításban van segítségére. – Bevallom töredelmesen, se időm, se türelmem nincs porszívózni, ablakot mosni, ezért bíztam meg ezzel valakit – mondja a tv2 sztárja.
Gábor július végéig forgat a sorozatban, aztán néhány hét nyári szünet következik. Szeretne egy kis időt a Balatonnál tölteni, de külföldi nyaralást is tervez. Ez persze még egyeztetést igényel, hiszen Lolának meg nyáron van rengeteg fellépése.