Felejtsük el a slampos pizsamát! A kapcsolatok megmenthetők!

Manapság a nők az élet minden területén  teljesíteni akarnak, lehetőleg százhúsz százalékosan. Nincs ez másként a párkapcsolat, a családi élet esetében sem. A baba érkezésével azonban sokszor azzal szembesülnek, hogy a folyamatos készenlét, a napi huszonnégy órás szolgálat kimeríti energiakészletüket, és nem vágynak másra, csak aludni, aludni. Gyakran jut  krízisbe a párkapcsolat amiatt, hogy az újdonsült édesanya minden figyelmét leköti a gyermek, és mert erőnek erejével, sőt erőn felül akar jó anya  lenni.

Zsoldos Betty, coach, azaz személyes segítő,  életmenedzser arra tanítja a hozzá forduló kétségbeesetteket, hogy a kényszerűen megbomlott egyensúly és a régi boldogság visszaszerezhető.

- A kapcsolatoknak, az önmagunkba zárkózásnak, és az ebből következő  kifulladásnak  rendszerint előre megjósolható forgatókönyve van, gyermekkel vagy baba nélkül is: vonzalom-  építkezés - folytatás - hanyatlás - befejezés. Azonban egy úgynevezett minőségi ugrással felül lehet emelkedni a nehézségeken, fejlődhetünk, építkezhetünk a jobb közös életminőség érdekében - mondja derűlátóan az élettréner, aki maga is öt gyermek édesanyja, így saját bőrén tapasztalta meg több ízben is, hogy a kisbabával való foglalatosság soha véget nem érőnek tűnik, a "kis csomag" egyre több figyelmet követel magának, mi pedig óvatlanul belesétálhatunk különféle csapdákba.

Amikor a pici nem nyűgösködik, hanem kis édes, akkor  azért vonzza a figyelmet. Az anyák nagyon sokszor a babán, a babával élik ki szeretet- és gondoskodásigényüket, megfeledkezve arról, hogy a kicsi valójában kettejük gyümölcse, és a férjüket, párjukat könnyedén elhanyagolják, esetleg még irigykednek is rá, és mélyen belül haragszanak, amiért az ő életvitelük nem fordult fel olyan gyökeresen, mint az övék. Mindehhez hozzájárulnak még a hormonális változások,  és máris kész a káosz és elégedetlenség a friss családban. Hol lehet megállítani ezt a folyamatot?

- Szerencsés, ha felismerik a párok, hogy baj van, és tudnak is róla beszélni. Ha már nem is beszélnek, vagy félresiklik a kommunikáció, mert a pár mindkét tagja a saját világába merülve éldegél egymás mellett, és szőnyeg alá söprik a gondokat, az már nehezebb helyzet, könnyen megmérgezi a kapcsolatot, és gyakran válásba torkollik a sérelmek dédelgetése - figyelmeztet a tréner.

- A szakértő szem gyakran előre látja, hogy mi történik a jövőben egy párral, ha  hibás kommunikációt folytatnak, és nem találják az utat egymáshoz. Szeretjük a párunkat, ezért választottuk őt, csak most egy kicsit  eltévedtünk a megváltozott élet kihívásai között. Hogyan tudjuk visszaszerezni az eredeti boldogságot? Az első lépés, hogy felismerjük sokrétű szerepeink igazi sorrendjét. Először is vagyunk mi, saját magunk, lehetőleg az első helyen. Majd feleségek, anyák, barátnők, aztán az anyukánk kislánya és így tovább. Nagyon sokszor panaszkodnak anyukák, hogy én már sehol sem vagyok. Kérdem én: de miért? Miért nem teremtesz magadnak lehetőséget arra, hogy elmenj futni, egyedül legyél egy kicsit, olvasgass, a saját igényeiddel foglalkozz? Ne legyen bűntudatunk amiért töltekeznünk kell, ugyanis ha nem jutunk hozzá ahhoz, amiből fejlődni tudunk, elkezdjük a másikat okolni, és becsukódnak az ajtók, vagy éppen kinyílik egy oldalajtó, és bejöhet rajta a harmadik. Vigyázat: ez a harmadik - jobb esetben - még lehet a gyerek is! Fel kell tehát ismernünk, hogy a vádak mögött milyen ki nem elégített igények húzódnak, és tenni kell értük. Ha kapunk, tudunk adni is, és újrahódíthatjuk a férjünket, aki igazából alig várja, hogy észrevegyük, szeressük. Érdemes a kapcsolati nehézségeket rendbetenni, kibogozni, ugyanis ha nem tesszük meg, a hibás mintákat adjuk tovább gyermekeinknek. ...és többé ne vegyünk fel kinyúlt pizsamát sem.