Karácsonyok fehéren és feketén: van, ahol a Mikulás szánját kenguru húzza

Európa, területe nagysága alapján, mindössze az ötödik helyet foglalja el a hat kontinens között, ahol az egyes országokban a hasonlóságok mellett sok különbség is mutatkozik abban, miként és mikor készülődnek a karácsonyra és hogyan ünnepelnek. Angliában például nem olyan elterjedt a karácsonyfa-állítás, mint a kontinens többi országában. Helyette zöld-piros színbe öltöztetik a házat, és fagyönggyel díszített fenyőkoszorút helyeznek a bejárati ajtóra. Akik nem akarják magukat megfosztani a karácsonyfa nyújtotta élménytől, azok a többi dísz mellett a fenyőfára akasztják az ismerősöktől, barátoktól kapott üdvözlőkártyákat, amelyek január 6-ig, vízkereszt napjáig emlékeztetnek a távollévőkre. Mint nálunk a betlehemesek, a gyerekek szenteste az utcára vonulnak, karácsonyi dalokat énekelnek, s cserébe édességgel jutalmazzák őket. Mivel ott az ajándékot a Mikulás hozza, őt is megvendégelik a vacsora befejeztével: süteményeket és bort tesznek neki az asztalra, hogy ne éhezzen s szomjazzon hosszú útja során. A gyerekek nem cipőt vagy kiscsizmát raknak az ablakba, hanem óriási zoknikat akasztanak az ágyukra, hogy abba beleférhessen minden megálmodott ajándék.

A többségben katolikusok lakta Írország ugyancsak megadja a módját a karácsonyi ünneplésnek: kéthetes fiesztával köszönti Jézus születését. Az ünneplés első része, a Little Christmas már december 13-án megkezdődik, s 24-éig, karácsony napjának reggeléig tart. Szenteste elmaradhatatlan az esti mise, amikor az ablakokba gyertyákat raknak. Az ajándékot Írországban is a Télapó hozza, s hogy ne maradjon étlen-szomjan, egy pohár whiskyt készítenek ki neki az asztalra. Állatszerető nép lévén az írek gondolnak a Télapót repítő rénszarvasokra is, akik jutalom-sárgarépát kapnak. Karácsony másnapján tálalják fel az ünnepi ebédet, ekkor bontják ki az ajándékokat, majd énekelve mulatnak az utcán, kivéve azokat, akik a hagyományos lóversenyen szórakoznak.
 
Semmiképp sem lehet kihagyni Finnországot a felsorolásból, hiszen az ottani Lappföldön, Rovaniemi városában él a világszerte közkedvelt Télapó, azaz Joulu Pukki. Saját irodával és postabélyegzővel rendelkezik, különben nem is tudná fogadni és teljesíteni a gyermekek kéréseit, amelyek a világ minden tájáról egész évben folyamatosan érkeznek hozzá. A finnek hozzánk hasonlóan szentestére feldíszítik a fenyőfát és a családok együtt ünnepelnek. Szép szokás, hogy közösen kilátogatnak a temetőbe, ahol égő gyertyával emlékeznek elhunyt szeretteikre. A karácsonyfát általában húsz nap múlva bontják le.

Egy másik északi országban, Norvégiában már december elsején elkezdik a lakás ünnepi feldíszítését virágokkal, szalmával és fenyőágakkal. Az ajándékot kecskebak hozza, amelyet a házak elé állítanak egy gabonakereszttel együtt. December 24-én ott is szokás a temetői gyertyagyújtás.

Lengyelország mélyen katolikus. Karácsonyát áthatják a vallási tradíciók. A december 24-ei ünnepi vacsora közös imával kezdődik. Ennek részeként a jelenlévők mindegyike elfogyaszt egy szelet szentelt ostyát, és magában fogadalmat tesz valamire. Ilyenkor a haragosok vagy riválisok is békét kötnek egymással. A vacsorát 13 fogásból álló desszert követi, házanként más és más különlegességet tesznek asztalra, amely Krisztus és a 12 apostol utolsó vacsorájának szimbóluma. A karácsonyi ünnepek csak január 6-án, a háromkirályok napján érnek véget.

Olaszországban vidékenként eltérő időben karácsonyoznak. Észak-Olaszország egyes részein csak december 25-én érkezik meg a Télapó (Babbo Natale) vagy a kis Jézus az ajándékokkal, másutt már december 13-án, Szent Luca napján kibonthatják a gyerekek a meglepetéscsomagokat. Rómában Befana, a seprűn közlekedő jóságos boszorkány a kéményen át csempészi be az ajándékokat a családoknak. Az olaszok számára elmaradhatatlan program szentestén az éjféli mise.

Európa népeinek többségéhez képest Oroszország fáziskésésben van: szilveszter napján díszítik fel a fenyőfát, amikor már szinte az egész kontinensen az óév búcsúztatására készülnek. Az ajándékot a Gyed Maroz, azaz Fagyapó hozza a gyerekeknek. Az oroszok az igazi nagy ünnepet január 6-án, vízkeresztkor ülik, bőséges családi lakomával.

Dél-Afrikában el sem tudják képzelni a fehér karácsonyt, hiszen decemberben ott épp nyár van. A miénktől eltérő szokás, hogy a kiadós lakoma után nem szoros családi körben ünnepelnek, hanem meglátogatják a barátaikat. Színes karácsonyi csomagokat visznek magukkal, amelyek gyakran tartalmaznak kulináris finomságot.

Kenyában, ebben az afrikai szegény országban sem múlik el nyomtalanul az ünnep. A templomokat díszítik fel szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel és zöld növényekkel. Az ünnepi vacsora a szabadban, nyílt tűzön készül. A kenyaiak nagyon tisztelik a karácsonyt, ezért az ünnepre  ha tehetik  még a legtávolabbi helyekről is hazatérnek a távollévők.

Ausztráliában és Új-Zélandon is nyárra esik a karácsony. A hőség elől az emberek a tengerpartra menekülnek s ott piknikeznek. Szívesen költik el a karácsonyi vacsorát a szabadban, de van, aki a krikettezést választja ünnepi foglalatosságnak. Ausztráliában természetesen a Mikulás szánját nyolc fehér kenguru húzza.

Szerző: Osváth Sarolta