Púder Nélkül

2012.04.13. 08:37

A meseíró Rozán Eszter az élő hangjáték műfajában is utazik

Gyerekeknek írt meséjét, élő hangjátékát kétszer is bemutatták húsvét előtt: Rozán Eszter sok örömet szerzett a Nyuszika kalandjaival.

Merklin Tímea

Rozán Eszter  művelődésszervezőnek tanult a főiskolán, majd a Pécsi Tudományegyetem művelődési és felnőttképzési menedzserszakát végezte el kiegészítő szakon. Jákon dolgozott rövid ideig ebben a szakmában, majd a Szóköz Rádióhoz ment, ott kezdett el hangjátékot írni Nándor-család címmel. Jelenleg írással foglalkozik, internetes újságokban, antológiákban jelennek meg a meséi. Kiválóan műveli a haibun műfaját, amely próza és vers keveréke, pillanatképet rögzít. A jelenben játszódik, nem fejez ki erős érzelmeket, csak tőmondatokban fogalmaz, nem lehet visszautalni általa a múltba, nem lehet belőle következtetni a jövőre.

- A Napút című irodalmi folyóirat minden évben hirdet pályázatot  ebben a kiírásban láttam meg a haibunt , volt már téma a domb, a falevél, az út, idén a kavics. Minden évben bekerültem a publikált pályázók körébe - tudjuk meg Esztertől. - Három éve a Kisalföld mesepályázatán, illetve antológiájában szerepeltem. A Kárpátok kincse antológiába egy Velemről írt mesém került be.

Ebben két kisgyerek indul el a Péter-forrás felé. Találkoznak egy sérült hallal, aki kéri őket, gyógyítsák meg, teljesíti egy kívánságukat. A gyerekek biciklit kérnek. Aztán a gomba is megígéri, hogy ha nem szedik le, kívánságot teljesít. Azt kérik, legyen munkahelye az apukájuknak. Odébb egy ördögfióka nyafog, aki elveszítette az egyik patkóját. Segítenek neki megkeresni, cserébe pedig azt kérik, sikerüljön kibékülni Józsikával, a szomszéd kisfiúval. A kívánságok végül teljesülnek, és addigra olvasóként végigjárjuk Velem községet, minden jellegzetességet sorra véve a faluban. A mesét lehetne ajánlani közhasználatra, először is a polgármester figyelmébe.

- A pécsi egyetemen érintőlegesen tanultam a mesék terapikus hatásáról, ismerem Bruno Bettelheim, Boldizsár Ildikó munkáit. De igazán autodidakta módon kezdtem el ezzel foglalkozni - tudjuk meg Rozán Esztertől. - Volt egy sikeres karácsonyi élő hangjátékunk a Berzsenyi könyvtárban, akkor megfogadtuk, húsvét előtt is játsszunk a gyerekeknek, olyan pozitívan fogadták. A Nyuszi kalandjait aztán nem csak a könyvtárban, hanem a  gencsapáti nevelőotthonban is bemutattuk. Érdekes volt az a tapasztalat, hogy a családban élő gyerekek máshogy reagáltak a mese egyes helyein, mint a szüleiktől elszakadt gyerekek. Például: a családban élő gyerekek az első pillanatban feloldódtak, a nevelőotthonban élők eleinte félve, szorongva, megszeppenve ültek be az előadásra, körülbelül az egyharmadánál oldódtak fel. Igaz, utána lelkesen, teljes bevetéssel működtek együtt, vettek részt a feladatok megoldásában. Vagy:  a családban élő gyerekek természetesnek vették, hogy varázsigére megkerül a festék, a nevelőotthonos gyerekek extázisba estek, tapsolni kezdtek, ők jobban ki vannak éhezve a csodákra. A kiegyensúlyozott családban élők magától értetődő módon megkapják, amire vágynak, a szüleitől elszakítva élők hiányként élnek meg sok dolgot, ami a másikaknak adott.

Rozán Eszter sci-fi pályázatot is nyert többször.  A tökéletes társ című novellájával az UFO magazin pályázatán nyert. (A főhős, a tökéletes társ természetesen földönkívüli volt.) Az Avana magazin pályázatán a Tiltott terület novellával vett részt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!