Keleti Andrea: két kavargatás között dobok és lépek

– Egy kis Pest környéki faluban lakunk, a telket még akkor vettük, amikor az első gyerekünket terveztük. Amikor megszületett, szép lassan nekiálltunk építkezni. Eltartott négy évig, mire elkészült, de nagyon szeretünk itt lakni. A pesti lakásunkban, ahol 25 évig laktunk, alig ismertünk pár embert. Itt utcabulikat szoktunk szervezni, egész más a hangulat. Olyan utcában lakunk, aminek a vége tájvédelmi körzet, bármikor kiszaladhatunk egy kirándulásra az erdőbe, ha a természetre vágyunk, és ez a fontos nekünk, főleg a gyerekek miatt – meséli Keleti Andrea.

– Olyan házat építettünk, ami amerikai konyhás, így amíg én főzök, a gyerekek tudnak mellettem játszani az ebédlőben vagy a nappaliban, de a konyhából belátok a gyerekszobába is, az egész egy egybenyíló tér, és ezt nagyon szeretjük. Mindig megkérdezik, hogy hol vannak a zugok, ahová elbújunk, de mi olyan család vagyunk, akik nem szeretnek elhúzódni egymástól, élvezzük egymás társaságát. Igyekszik a gyerekekkel együtt tevékenykedni, Andrea a főzésbe is bevonja őket.

– Múltkor, amíg én varrtam az ebédlőasztalon, addig „diktáltam” a lányomnak, hogy mit csináljon a konyhában. Megmelegítette a főzeléket, elkészítette a tükörtojást. Abszolút játéknak tekintik ezt. Fordítva is működik, amíg a gyerekek az ebédlőasztalon társasjátékoznak vagy írják a házi feladatot, főzés közben oda tudok lépni segíteni. Vagy így társasjátékozunk: két kavargatás között dobok és lépek.

– Nem vagyunk olyan úri népek, hogy lakberendezőt alkalmaztunk volna. Egyrészt megvan a saját ízlésünk, másrészt pedig anyagi kérdés is, hogy egy család mit engedhet meg magának. Egy nagy építkezés után az ember inkább hiteleket „gyűjt”, mint drága bútorokat. Igyekeztünk praktikusan választani, ami stílusban mégis illik a házhoz. A lakás közepén áll egy óriási cserépkályha, télidőben lehet vele fűteni és nagyon hangulatos. A cserépkályha mellé modern lakás nem való, így egy kicsit régebbi stílusú, de otthonos, barátságos, kényelmes lakást rendeztünk be a magunk praktikumával.




- Az ebédlőasztalon még mindig műanyag terítő van, hisz két gyerek mellett ez elkél egy darabig, de ezt is nagy üggyel-gonddal választottam ki. Amíg etetőszéke volt a gyereknek, addig az ülőke részét is ugyanazzal az anyaggal vontam be, hogy mégiscsak legyen valami harmónia. Én varrtam a függönyöket is, ettől hangulatos az egész. A bútorok közül van, amit mi vettünk, de az ülőgarnitúrát például csak most cseréltük le, eddig azt használtuk, amit még az anyukáméktól kaptunk. Gyerekek mellett érzékeny, kényesebb bútorokat teljesen felesleges tartani, mert pudingos kézzel rohannak az ülőgarnitúra felé, vagy épp banánnal a kezükben ugrálnak rajta. Úgy vagyok vele, hogy nem rendelem alá az életünket a lakásnak, inkább fordítva legyen, a lakást rendeljük alá az életünknek. Az otthonunk a kényelmünket, nyugalmunkat hivatott biztosítani – mondja határozottan. Andrea szereti megvendégelni a barátait is, gyakran kényezteti őket kiváló főzőtudományával.

Ám hozzáteszi, kis családjával szeretnek kimozdulni is:
– A mozgás is fontos számunkra, görkorizunk, síelünk, nagyokat biciklizünk. Sokszor járunk olyan helyekre, ahová mi szülők is be tudunk állni a gyerekek mellé sportolni. Most például, amíg ők tanultak síelni, én is felcsatoltam a léceket. A gyerekek másképp állnak hozzá, ha látják, hogy a szülő is szereti csinálni véli Keleti Andrea. 


- Mindennap főzök, szerintem az egészséges életmód hozzájárul ahhoz, hogy jó legyen a közérzetünk. Az ételeket nagy figyelemmel készítem, sokszor kerül az asztalra főzelék, sült zöldség, rakott étel. Ez a gondolatvilág határozta meg nemrég kiadott szakácskönyvemet is – vallja Keleti Andrea.  

Szerző: Szabados Judit