Lepd meg szeretteidet karácsonyra kézművesgyertyákkal

Az ünnepi rituáléhoz hozzátartozik a gyertyagyújtás, amelyhez könnyű is meg nem is megfelelő gyertyát találni. Igazi mártott, kézművesgyertyáért érdemes az ország másik felébe elmenni.

A rómaiak decemberben, az őszi vetés befejeztével Saturnaliát ültek, nagy lakomát csaptak, az urak a rabszolgákat is az asztalhoz ültették, megajándékozták őket és gyertyákat gyújtottak. A germán törzsek a fény tiszteletére mécsesekkel díszítették a fenyőágakat. Úgy hitték, a téli napfordulón kiszabadulnak a démonok, a halottak szellemei, s kinn csatangolnak a szabadban. E gonosz kísértetek elől csak az menekül meg, aki az élet örökzöldjének védelmébe, a fenyő alá húzódik.

A gyertya ma is ünnepélyes pillanataink tartozéka: sercegve lángra kap a kanóc, és fanyar illata a friss fenyőével keveredve betölti a szobát. Miközben döntésképtelenül állok az áruházi árutömeg előtt, egyre többször jutnak eszembe azok a gyönyörű, egyedi kézművesgyertyák, amelyeket néhány éve Egerben sétálgatva a Dobó utcában láttam. Vajon megvan-e még a gyertyamártóműhely és dolgozik-e még a mester? Mi lenne, ha az idén szeretteimet az általa készített, művészi alkotásnak számító kézművesgyertyákkal lepném meg? Nosza, akcióba lendülök, az interneten pillanatok alatt kiderítem, hogy Gulyás Béla gyertyamártómester nemcsak működik, hanem meg is becsülik művészetét, az idén augusztus 20-án a budai Várban megrendezett Mesterségek ünnepén a megtisztelő Év Mestere címmel tüntették ki. Máris hívom Egert, s kisvártatva megtudom: az immár 68 éves mester ilyenkor egész nap árul a piac mellett, az adventi vásárban. Este azonban már könnyű mobilvégre kapni és szívesen elmeséli, hogyan készülnek a művészileg mártott gyertyák.

Először is azt magyarázza el, hogy mi a különbség a gyertyaöntés és a -mártás művelete között. A tömeggyártás során a gyertyát egy bizonyos formába öntik, a híg viasz hamar megdermed és küllemben hibátlan darabot eredményez. A gyertymártás egészen más technológia, a belet mártogatják a viaszba, addig, amíg a megfelelő vastagságot el nem éri. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, másfél centiméter átmérőjű gyertyát is legalább ötvenszer kell megmártani. A végeredmény soha nem lesz egyforma, minden darab magán viseli a mártogató és a viasz pillanatnyi állapotát. Lesznek hibák, egyenetlenségek rajta, a gyakorlott szem azonnal meg tudja állapítani,  hogy sorozat- vagy egyedi gyártású gyertyáról van szó. De ez kiderül akkor is, ha meggyújtjuk a gyertyát: a kézművestermékek nem égnek le olyan gyorsan és nem is füstölnek annyira. Viszont gyönyörűek.

Gulyás Béla elárulja, a rendszerváltáskor azt gondolta, az egyházak felszabadításával elsősorban a szakrális stílusú gyertyákra lesz kereslet. Nem egészen így történt, ugyan ma is sok gyertyát készít egyházi megrendelésre, de már meghatározó a saját maga által kialakított egyedi stílus, amelybe beleférnek a népi, elsősorban a palóc motívumok, valamint a stilizált virágok és növények. Mint elárulja, a finom díszítések – a karácsonyi dizájn is – felesége, Márta ízlését dicsérik, aki szintén részt vesz a ma már nyugdíj mellett űzött mesterség művelésében.

– A gyertyamártás kifejezetten nehéz és elég piszkos férfimunka – árulja el a mester, aki eredetileg híradástechnikusként dolgozott, majd benősült a híres egri gyertyaöntő és -mártó Ódry-famíliába. A felesége nagybátyja volt Ódry Dániel gyertyamártó mester. Gulyás Béla eleinte csak besegített az iparba másodállásban, majd 1985-ben kilépett munkahelyéről és főfoglalkozásban kezdte mártogatni a gyertyákat.

Az adventi vásár a főszezon a gyertyaüzletben: Gulyás Béla több mint 3–4 ezer szál, 40–50 féle gyertyával készült az idén. Megtalálnak mindenféle színűt, kivéve az arany-ezüst-bronz színeket, a mester ugyanis ezeket – egészségre veszélyes mivoltuk miatt –, bármilyen divatosak, nem alkalmazza. Sokféle gyertya közül választhatunk színben, formában, stílusban. Tele vannak a boltok, a karácsonyi piacok a legkülönfélébb gyertyákkal, hihetetlenül nagy a választék, talán soha ekkora nem volt még.

A gyertyaszezon adventtől karácsonyig, majd a keresztény gyertyaszentelő ünnepen át gyakorlatilag húsvétig folytatódik. Az egyházi és a civil vevők egyaránt keresik az egyedi készítésű darabokat, a mester kapott már két-három kilogrammos, hatalmas, ünnepi, szinte szoborszerű gyertyákra is megrendelést.