2017.12.18. 09:00
Másodszor a kifutón: folkTREND!
Profik és a hungarikumpályázaton nyertes tervezők is bemutatták kreációikat a második folkTREND! divatbemutatón a budapesti Kempinski szállóban. Vasi vonatkozása is van (természetesen) a ruhakölteményeknek, két műhelynél is.
Szombathy Márta kollekciójában letisztult formákra, pasztellszínekre hangolta a népi motívumkincset, gyerekekre gondolva MTI Fotó: Mónus Márton
Pink is
– CNC marógéppel készültek a minták, ezek táskák előlapjai. Ezek a karkötők pedig 3D nyomtatóval műanyagból – mutatta a pink színű különlegességeket, Németh Hajnal Aurora munkáit V. Németh Zsolt hungarikumokért is felelős államtitkár az idei folkTREND! kiadványban. Magyar hímzésmintákat idéznek a modern darabok: de pink színűek, igazán maiak, trendiek, természetesen ez volt a tervező célja.
A karkötő- és táskakollekció csak az egyik felvonultatott eleme volt a második folk-TREND! divatbemutatónak. A Hagyomány a divatban – viselet másként című pályázatra 21 nevezést fogadtak a Földművelésügyi Minisztériumban, 13 pályamunka kapott támogatást. Egy-egy kollekcióra 80 ezer forintot nyerhettek a pályázók, és három-öt kollekciót kellett felvonultatni, vagyis 400 ezer forint volt a legmagasabb összegű támogatás.
A pályázók idén két területen nyújthatták be terveiket. Az elsőben modern ünnepi és hétköznapi ruhák, illetve kiegészítők tervezése volt a feladat. A második terület középpontjában pedig a kékfestés mestersége állt: a pályázóknak a hagyományosan előállított kékfestő anyag mai, modern férfi, női, gyermek ruházatokon való alkalmazását kellett kivitelezniük. Németh Hajnal Aurora mellett bemutathatta munkáit Szombathy Márta, Csider István, Sárospatakiné Fazekas Judit, Dobosné Hajdu Anikó,
Besze Zsófia, Illés Vanda, Stoffán Linda, Csendes Lajos, Kovácsné Pócza Ágnes, Szombati Klára és Mundrusz Anett.
Ihlet
A pályázat és egyáltalán a folkTREND! célja a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrájának, valamint népi kézműves értékeinek megőrzése, népszerűsítése, alkalmazásuk a mai öltözködéskultúrában, hogy azok ünnepeink és hétköznapjaink részévé váljanak.
Formavilágában díszítésében, anyagában, technológiájában kellett idézni a Kárpát-medence hagyományos viseletkultúráját a pályamunkáknak. Ha mindegyiket egyszerre „utánozzák”, használják a tervezők, akkor másolatok készülhetnének csak, márpedig nem ez volt a cél – hangsúlyozta V. Németh Zsolt.
A profiknak ugyanez volt a „feladata”, a neves, ismert tervezőket az Igéző, a Szervető, a Meyke, a Romani, a Soutache, a Zema, valamint Esztány István, Mindák Viktória, Pásztor Anni és Hampel Katalin képviselte az idei bemutatón.
Sokféle
Az Igéző kreációit a népi hímzésminták inspirálták, az alkalmazott technológia viszont mai: nyomtatással kerülnek a textilekre a minták, amelyek gyöngyökkel lépnek három dimenzióba. A Szervető márka pasztellszínekkel vitte ugyancsak pasztellszínű ruhadarabokra a népi hímzésvilág kincseit: lágy, harmonikus a végeredmény. Bemutatkozott a bővülő táska is a kifutón: a népi rakott szoknya csíkjait használja a textúra. Egyszerűen bővül, nő a táska, ahogy telerakja a tulajdonosa.
A Romani Design a roma tradíciók felelevenítését tűzte ki célul: a bemutató legszínesebb darabjait vonultatták fel.
A hagyományos (de újragondolt) zsinórozás két műhely kollekcióit is díszítette az idei bemutatón. Hampel Katalin és a Soutache Méretes Szabóság munkáinak zsinórozását egy Vas megyei mester készíti, Budapesten él és dolgozik Tóth János, ő a legnagyobb paszományos – méltatta az államtitkár.
Nem ciki
V. Németh Zsolt emlékeztetett a néhány évvel ezelőtt felbukkant trendre: amikor még tornacipőkre is kerültek a népi hímzés motívumaiból. Hogy ez jó vagy nem, azt nehéz megítélni, mindenesetre az bebizonyosodott, hogy „nem ciki” a népi motívum a fiatalok körében. – A divatnak nem kell letérdelnie a hagyomány előtt, ez nem múltfelmutatás. De aki ehhez hozzányúl, az ne tegye felületes ismeretekkel – summázta V. Németh Zsolt.
A program nevében is benne van az újragondolás: a földművelésügyi tárca és a Hungarikum Bizottság programjának teljes neve a folkTREND! – a hagyomány a régi, a stílus új.
Célja az ősi magyar motívumkincs megjelenítése a mai divatban – ezen kívül pedig a zenében, vagy akár az építészetben.