Percek és plazák

Nem kétséges, a bevásárlóközpontok beépültek az életünkbe. Igaz, ma már egy-egy új pláza nyitása nem olyan nagy társadalmi esemény, és általában nem olyan zsúfoltak, mint egykoron. A plazákban működő üzletek forgalma pedig jó esetben stagnál, sőt, számos termékcsoport esetében erősen visszaesett.

A GfK Hungária különböző bevásárlóhelyek látogatottságát felmérő tanulmánya arra keresett választ, milyen funkciót töltenek be a bevásárlóközpontok a hazai lakosság életében. Kiderült például, hogy más miatt szeretjük a városszéli plazákat és másért járunk a belvárosi bevásárlóközpontokba. Az előbbieket elsősorban azért kedveljük, mert hosszú a nyitva tartásuk, illetve általában könnyű és ingyenes a parkolás. Sokan csak munka után, az esti órákban tudnak bevásárolni, ezért számukra ideális, hogy erre késő estig van mód.

A belvárosi központoknak némileg más a küldetésük, oda nem a bevásárlás miatt térünk be rendszeresen, hanem a divatos márkák és az egyedi, különleges üzletek jelentik a fő vonzerőt, szívesen nézelődünk, eszünkiszunk a változatos vendéglátóhelyeken, sportolunk vagy moziba megyünk.
A belvárosi plazákat többnyire a fiatalabb korosztály („hedonista fiatalok”) kedvelik, akik számára ez egyben közösségi tér, népszerű találkozóhely is.

A GfK-kutatás szerint egyébként a vásárlók 42 százaléka nem hajlandó 15 percnél többet utazni egy bevásárlóközpontba, további 41 százalékuk maximum 15-30 percet utazna. Ugyanakkor 17 százalék azok aránya, akik hajlandók lennének akár 30 percnél hosszabb utat is megtenni azért, hogy egy számukra ideális bevásárlóközpontban vásároljanak. Nem véletlen, hogy a legidősebbek hajlandók a legkevésbé utazni, a nők viszont az átlagosnál nagyobb távolságot is megtennének a plazákban való shoppingolás kedvéért.  


Szerző: Osváth Sarolta