Védőoltások: szabadon választott vagy kötelező?

Mások viszont úgy vélik, pontosan azért nincs félnivalónk ezektől a régi, nagyon súlyos járványokat okozó betegségektől, mert a védőoltások megakadályozták a terjedésüket. Ahogy enyhül a szigor, újra támad a tuberkolózis, a kanyaró, a gyermekbénulás, a rubeola. Hogy az új fertőző betegségekről – például az influenza különböző variációról – ne is beszéljünk.

Az Európai Unióban alapvetően kétféle oltási rendszert alkalmaznak. Az úgynevezett ajánlott oltási rendszerben a járványügyi szervezetek oltási naptárt készítenek és a gyermekorvos valamint a szülő közösen dönt arról, mikor, melyik védőoltást adják be a gyereküknek. Ezt a megoldást alkalmazza Németország, Anglia, Svédország, Svájc, Kanada, valamint az USA-több tagállama.
A másik uniós alternatíva a vegyes oltási rend, amely csak részben bízza a döntést a szülő-orvos kapcsolatra. Ez esetben sincs azonban szó kötelező oltásokról, de védettség nélkül a gyermeket nem veszik fel az oktatási intézményekbe, nem járhat közösségbe. Ezt a rendszert alkalmazza Franciaország, Ausztria, Olaszország és a Benelux-államok.

Szakmai vélemények szerint Magyarországon a legmagasabb színvonalú a védőoltások intézményi rendszere, e téren megvalósul a társadalmi egyenlőség, hiszen mindenki ugyanazt az oltóanyagot kapja és többnyire térítés nélkül. Az pedig világviszonylatban is egyedülálló, hogy az állam garanciát vállal a különféle oltóanyagokra, így ha valaki igazoltan az oltástól szenved egészségkárosodást, az állam kárpótlást fizet.