Csalán: Csípős gyomnövényből főzeléket

A csalán levele és gyökere elsősorban gyógynövényként ismeretes. A belőle készült tea erősíti a szervezetünket, vértisztító, vizelethajtó, de jótékony hatással bír reuma, köszvény, különféle hurutok, hajhullás és magas vérnyomás esetén is. Ilyenkor tavasszal, amikor még frissek, üdék a hajtások, és nem virágzik a növény, különféle ételek alapanyagául is felhasználhatjuk, akár önállóan, akár más növényekkel, zöldségfélékkel keverve.

Bársonyné Dankovics Maja szívesen főz Fotó: Szendi Péter

A csalán vitamin-, ásványianyag- és fehérjetartalma magas, valamint gyorsan felszívódó organikus vasat tartalmaz. Történetek szólnak arról, hogy ínséges időszakokban, például a fronton szolgáló katonák körében életmentő szerepet töltött be a könnyen hozzáférhető, tápláló csalánfőzelék.

Kérdés persze, hogyan jussunk hozzá? A csaláncsípést ugyanis a legtöbben szívesen elkerülnénk. Ételekhez mindig csak a legfelső, zsenge részt használjuk fel, tehát a csúcsot és egy körülbelül 15 centiméteres száron levő leveleket. Ez a rész elvileg nem csíp, de ha félünk tőle, inkább vegyünk fel gumikesztyűt és a gyűjtéshez használjunk ollót.

Fontos, hogy csak permetezésmentes, tiszta helyről szedjünk csalánt, szántóföldek, forgalmas utak mellékéről semmi esetre sem! A további feldolgozáshoz eltávolíthatjuk a csípős mirigyszőröket, ha a hajtásokat egy zacskóban vízzel alaposan összerázzuk, ezt cserélt vízzel megismételjük, majd a leveleket jól kinyomkodjuk.

A háziasszonyok körében érdeklődve nem igazán sokan jelezték, hogy a csípős gyomnövényt beépítették volna a család étrendjébe. Bársonyné Dankovics Majának már voltak ezirányú tapasztalatai, így megkértük, mutassa be, hogyan lesz a csalánból a spenóthoz hasonlatos, szalonképes - és finom - főzelék.

A zsenge csalánleveleket szedjük le a szárról és többször, váltott vízben alaposan mossuk meg! Fotó: Tersztyánszky Krisztina

Hozzávalók a csalánfőzelékhez: 30 deka csalánlevél, egy evőkanál étolaj, két evőkanál liszt, 3 gerezd fokhagyma, egy zsemle, 6 deci tej, só és bors ízlés szerint.

A csalánleveleket lecsipkedjük a szárról és többször, váltott vízben alaposan megmossuk. Egy lábosban hat deci tejben puhára főzzük.

A zsemlét langyos vízbe áztatjuk. A megfőtt csalánleveleket és a kinyomkodott zsemlét megsózzuk, majd turmixgépben pépesítjük. Világos színű rántást készítünk, zúzott fokhagymával ízesítjük és a pépesített csalánnal összeforraljuk. Ha túl sűrű, tejjel hígítjuk, utánasózzuk, borssal ízesítjük.

Akárcsak a spenót- vagy a sóskafőzeléket, főtt tojással, tükörtojással, esetleg főtt burgonyával tálaljuk.

Ha nem főzeléket, hanem levest szeretnénk készíteni a csalánból, fele annyi levél elegendő. Szedéskor úgy kalkulálhatunk, hogy egy fejlett hajtás körülbelül egy deka súlyú.

A tejben megfőzött leveleket, valamint a beáztatott és jól kinyomkodott zsemlét együtt turmixoljuk le! Fotó: Tersztyánszky Krisztina

Hozzávalók a leveshez: 15 deka csalánlevél, egy kis fej vöröshagyma, két gerezd fokhagyma, 5 deka nyers füstölt szalonna, egy erőleves- vagy zöldségleveskocka, két közepes méretű burgonya, egy evőkanál liszt, egy evőkanál étolaj, só, bors ízlés szerint, a tálaláshoz tejföl.

A csalánleveleket leszedjük a szárról, alaposan megmossuk. A szalonnát apró kockára vágjuk, megpirítjuk, majd kiszedjük a zsírjából és abban pirítjuk meg az apróra vágott hagymát és fokhagymát. A pörcöt félretesszük.

A fonnyasztott hagymát felöntjük hat deci vízzel, belerakjuk a csalánleveleket, és forráskor a leveskockát. Amikor megfőtt, leturmixoljuk, visszatesszük a tűzre és belerakunk két megtisztított, apró kockákra vágott burgonyát. Ízlés szerint sóval, borssal ízesítjük, az olajból és lisztből készített rántással besűrítjük. Állandó keverés mellett készre főzzük.
A tányérokra tejföllel és pirított szalonnakockával tálaljuk.