Az ügyész új eljárást, a védő a felmentő ítélet helyben hagyását kérte Molnár Csaba ügyében

Az ügyész azzal indokolta az új eljárás szükségességét, hogy szerinte az elsőfokú ítélet felülbírálatra alkalmatlan, az a vádat részben nem merítette ki, és az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett megfelelően eleget. A védők ugyanakkor megalapozottnak nevezték az elsőfokú döntést, s annak helyben hagyását kérték.

Az ügy előzménye, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2003 júniusában vizsgálatot folytatott a Pannonplast Rt. részvényeinek összehangolt felvásárlása, illetőleg a társaságban történt befolyásszerzés miatt. A vizsgálat során számos szabálytalanságra utaló adat merült fel, amelyekre figyelemmel a PSZÁF vezetése elhatározta, hogy átfogó ellenőrzést hajtat végre. (Ebben az időszakban bántalmazták a PSZÁF akkori, illetve azóta ismét hivatalban levő elnökét, Szász Károlyt, aki bántalmazása hátterében maga is a részvényfelvásárlással kapcsolatos vizsgálatot sejtette.) 

A PSZÁF az ügyben feljelentést tett, mondván olyan bizonyítékok kerültek a birtokába, amelyek több tízmilliárd forintnyi közpénz magántársaságok részére történt átutalását igazolják. A közpénzek az Állami Autópálya Kezelő Rt.-től (ÁAK) származtak.

A feljelentés az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság akkori Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának Pénzmosás Elleni Osztályára 2003. június 19-én érkezett meg. Az osztályvezető Molnár Csaba volt, a másodrendű vádlott pedig a helyettese. Utóbbi volt az ügy előadója is, s ő rendelte el a feljelentés kiegészítését az ügyben. 

Pár nappal később az ÁAK akkori vezérigazgatója feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, amely szerint az ÁAK Rt. 2002-ben keretszerződést kötött megbízások teljesítésére, értékpapír-ügyfélszámla vezetésére a K and H Equities-el. A számlára átutalt több mint 16 milliárd forintból azonban a K and H Equities 120 millió forintot anélkül utalt tovább, hogy azzal elszámolt volna. Később a vezérigazgató a feljelentést visszavonta.

Molnár Csaba az ÁAK feljelentése folytán addig beszerzett iratanyagot - elöljárói döntés alapján - átvette, majd az ügyekről összefoglaló jelentést készített, amely azt tartalmazta, hogy mind a PSZÁF, mind az ÁAK Rt. feljelentése ügyében megtagadta a nyomozást. A jelentésben rögzítette, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúja hiányzik, mert mind az értékpapír-vásárlás, mind az ezt biztosító pénzek áramlása ellenőrizhető volt és a 120 millió forint átutalására vonatkozó megbízást is megtalálta: az ÁAK pénzeszközei rendben vannak, hiány nem mutatható ki, az ügyleteket nyereséggel zárta. 

Az elsőfokú bíróságnak elsősorban azt kellett eldöntenie, hogy a két rendőrtiszt a nyomozást azért tagadta meg, hogy ezzel Kulcsár Attila mentesüljön a büntetőjogi felelősségre vonás alól, vagy csupán tévesen értékelték a helyzetet. A bíróság végül úgy döntött: a vádlottak a terhükre rótt hivatali bűncselekményeket nem követték el. A nem jogerős döntés szerint a vádlottak munkaköri leírásuk, elöljárói utasítások és a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján jártak el.

A bíróság szerint, bár Kulcsár Attila ellen utóbb indult és jelenleg is folyamatban lévő büntetőeljárás során számtalan szabálytalanságra fény derült, és Kulcsár magát is feljelentette, akkor, abban a néhány napban a már-már szakértői kompetenciába tartozó pénzügyi - és gazdasági tranzakciók közötti összefüggések felismerése nem volt könnyű feladat. Ennek sikertelensége, és az ebből fakadó megalapozatlan döntés súlyos szakmai hiba ugyan, önmagában azonban a hivatali visszaélés bűntettét nem valósítja meg - szögezte le a bíróság. 

Az elsőfokú bíróság a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás vádja alól bizonyítottság, míg a Molnár Csabát kétrendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás vádja alól bűncselekmény hiányában mentette fel.

Molnár Csaba az utolsó szó jogán azt mondta, nem követte el a terhére rótt bűncselekményeket. Ő is felhívta a táblabíróság figyelmét arra, hogy a brókerbotrány ügye még mindig nem zárult le jogerősen, és szerinte nem is tudja senki megmondani a pontos tényállást, akkor ők 2003-ban hogyan tudták volna pár nap alatt ezt eldönteni. 

Molnár Csabát az ügyészség korábban más ügyben is megvádolta azzal, hogy az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetőjeként pár ezer forintos ajándékokért cserébe jogtalan előnyhöz juttatott pénzváltókat: államtitkokat, pénzmosás gyanús esetekre vonatkozó bejelentések adatait szolgáltatta ki nekik. 

A Kulcsár-ügy több gyanúsítottjának elfogásában közreműködő rendőrtisztet mindezek alapján vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és államtitoksértéssel vádolták meg, két pénzváltót pedig hivatali vesztegetéssel. A Fővárosi Ítélőtábla 2007 áprilisában jogerősen felmentette a vád alól Molnár Csabát. 

A rendőrtiszt 2005 őszén adta be leszerelési kérelmét, akkori helyettese sem dolgozik már a rendőrségnél.