Móri mészárlás: tényleges életfogytiglant kért az ügyész

Az ügyész perbeszédében azt kérte a bíróságtól, hogy foglaljon állást - mint fogalmazott - "a magyar kriminalisztika történetében példa nélküli bűntényben".
   
A vádhatóság képviselője azt indítványozta: ha a bíróság nem is találja indokoltnak a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását, akkor a feltételes szabadlábra bocsáthatóság első fokon megszabott 30 éves időtartamát emelje fel.
   
A korábbi, elsőfokú ítélet szerint Weiszdorn volt az, aki segített a bankfiók feltérképezésében, a rablás idején pedig rálőtt a biztonsági őrre, majd - magát biztonsági őrnek kiadva - a pénzintézet ajtajához állt és elküldte az érkező ügyfeleket. A bankrablás során alig több mint 7 millió forintnak megfelelő pénzt - forintot és valutát - zsákmányoltak a tettesek.
   
Az ügyész felidézte: az ügy a kezdetétől fogva nagy nyilvánosságot kapott, számos híradás jelent meg az eljárással kapcsolatban.
   
"Nem lehet elmenni amellett, hogy most tényleg olyan ember áll a bíróság előtt, aki valóban elkövette a bűncselekményt" - szögezte le a vádhatóság képviselője, aki felidézte, hogy a bűncselekmény napján megneveztek két feltételezett elkövetőt, majd több ezer oldalas nyomozati irat állt össze Kaiser Ede és Hajdú László ellen.
   
Az ügyész beszélt arról is, hogy nemrég a televízió szavaztatta a nézőket, vajon kiderül-e az igazság. Úgy fogalmazott: bízom benne, hogy kiderül, annak ellenére, hogy a bűncselekménnyel korábban ugyancsak meggyanúsított Nagy László a büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkos lett, így a felmerülő kérdésekre már nem tud válaszolni.
   
Leszögezte: a bíróság az esetek legnagyobb részében soha nem tudja a teljes valóságot feltárni, nem tud minden legapróbb részletet tisztázni, mert nincs mindenre objektív és közvetlen bizonyíték. Hozzátette: még ha vannak is szem- és fültanúk, vallomásaik apróbb részletekben eltérnek, mert "nem vagyunk egyformán jó megfigyelők, egyforma emlékezőtehetséggel megáldottak".
   
Utalt arra is, hogy a vádlott nem köteles igazat mondani, és még ha a bűnösségét tekintve beismerésben is van, ez nem jelenti, hogy vallomásának minden része fedi a valóságot.
   
"Nagy László nem mindennapi személy volt" - mondta Weiszdorn Róbert társáról a vádhatóság képviselője. Az ügyész felidézte Nagy László naplóját, amely tartalmazza, hogyan képezte ki magát fegyverszakértőként, milyen baráti körben mozgott. Aláhúzta azt is, hogy Nagy László, még ha más szerepkört is tulajdonított magának, azt elismerte, hogy járt a bűncselekmény idején Móron.
   
A vádbeszédből évekkel a fegyverek megtalálása után az is kiderült, hogy Nagy László és Weiszdorn Róbert hogyan bukott le. Egy kincskereső 2006 októberében véletlen talált a tarjáni erdőben egy csomagot, amelyben lőszerek, fegyver, baseball sapka volt. A rendőrök másnap helyszíneltek az erdőben és kiderült, hogy a lőszerek abból a móri Scorpio fegyverből valók, amellyel hét ember életét oltották ki. Ekkor a Nemzeti Nyomozó Iroda tartott egy sajtótájékoztatót, amin ezt elmondták.

 Ezután jelentkezett egy tanú, aki elmondta, hogy az ismerősének az ismerősétől a móri bankrablás után egy férfi fémkeresőt vásárolt, az illető emlékezett a telefonszámra és egy rendszámtöredékre. A nyomozók elkezdték elemezni az akkori híváslistákat és feltűnt, hogy Nagy Lászlónak és Weiszdorn Róbertnek a mobilja forgalmazott a bankrablás idején Móron. Sőt, a sajtótájékoztató után elkezdtek beszélgetni egymással, pedig előtte már hosszú ideje nem tették.
   
Fontos momentumnak nevezte, hogy az elkövetés után Mórról távozó elkövetők autóját gyorshajtás miatt megállították és meg is bírságolták. Utalva arra, hogy Nagy László naplója szerint mások a gyilkosok és ő csak a távozó autóban volt, az ügyész egy tanúvallomást idézett, amely szerint egyértelmű, hogy az autóban ketten ültek.
   
Azzal kapcsolatban, hogy a másodfokú eljárásban voltak tanúk, akik még most is az ügy miatt korábban jogerősen elítélt Kaiser Edét választották ki a felismertetés során, azt mondta: minden tanú a legjobb ismerete szerint igyekezett segíteni az eljárást. Kitért rá, hogy volt olyan tanú, akit annyira megviselt, hogy neki kell rámutatnia az elkövetőre, hogy belebetegedett.
   
Kaiser Edére azt mondta: maga is elismerte, hogy tervezte a bankrablást, előélete alapján alappal volt feltételezhető, hogy véghez is viszi tervét, szemben a büntetlen előéletű vádlottal.
   
Alátámasztandó azt, hogy szerinte az elsőfokú ítélettel szemben az előre kiterveltség minősítése is fenn áll, azt mondta: a fegyverek, lövedékek számából, arra lehet következtetni, hogy vádlott és társa lövések leadására készültek.

OLDALTÖRÉS: A védő határozott idejű szabadságvesztést kért a móri ügyben

A védő határozott idejű szabadságvesztést kért a móri ügyben

A védő határozott idejű szabadságvesztést kért a móri ügyben

A védő határozott idejű szabadságvesztést kért a móri ügyben

Határozott idejű szabadságvesztés kiszabását indítványozta a védő Weiszdorn Róbert vádlottra a 2002-ben történt, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblán.

"Világos, hogy a móri ügy nyolc áldozata miatt valakinek a lehető legszigorúbb büntetésben kell részesülnie, de ennek Nagy Lászlónak kell, pontosabban kellett volna lennie" - szögezte le Lichy József. Nagy László az előzetes letartóztatás alatt öngyilkosságot követett el, így a perben csak Weiszdorn Róbertet vádolják a bűncselekménnyel.
   
Lichy József védő azt mondta, nem szabad, hogy úgy tűnjék, Nagy Lászlóra tolják a felelősséget. Szerinte tartózkodni kell attól is, hogy bárki is sajnálja a vádlottat. Weiszdorn Róbert nagyon jól tudja, miért ül a vádlottak padján - tette hozzá, rámutatva arra: mindenkinek csak azért a cselekményéért kell felelnie, amelyet szándéka szerint véghezvitt. Többletbüntetésben ne részesüljön a vádlott - kérte a védő.
   
A korábbi, elsőfokú ítélet szerint Weiszdorn volt az, aki segített a bankfiók feltérképezésében, a rablás idején pedig rálőtt a biztonsági őrre, majd - magát biztonsági őrnek kiadva - a pénzintézet ajtajához állt és elküldte az érkező ügyfeleket. A bankrablás során alig több mint 7 millió forintnak megfelelő pénzt - forintot és valutát - zsákmányoltak a tettesek.

Az ügyész által megfogalmazott kérdésre, miszerint minden kétséget kizáróan bizonyított-e az, hogy Weiszdorn Róbert jelen volt a móri bankrabláskor, Lichy József azt mondta: sajnos jelen volt. Hozzátette: a kérdés az, hogy miként minősül a vádlott cselekménye.
   
A védő vitatta a társtettesi elkövetést. Az elsőfokú bíróság valamennyi áldozat esetében társtettesként jelölte meg a vádlottat, a védő ugyanakkor azzal érvelt perbeszédében, hogy a nyolc áldozat közül hét ember életét nem védence oltotta ki, a biztonsági őrön kívül még fegyver nélküli erőszakot se alkalmazott másokkal szemben, nem akadályozta menekülésüket, és nem segítette, hogy Nagy László könnyebben, gyorsabban vihesse véghez a cselekményét.
   
"Ehhez a cselekményhez irgalmatlan lelkiállapot kell" - szögezte le a védő, aki szerint a kivitelezés eltökélt és kitartó módja pszichológiai szakvélemények alapján sem feltételezhető a vádlottról, ellentétben Nagy Lászlóval.
    
A biztonsági őrre leadott lövésekkel kapcsolatban a védő kifejtette: Weiszdorn Róbert után szinte azonnal Nagy László is rálőtt az áldozatra azonos kaliberű fegyverrel. Lichy József szerint nem bizonyított egyértelműen, hogy a vádlott adta le a halálos lövést az őrre, Weiszdorn Róbert a kezén találhatta el a sértettet. Ez alapján emberölés nem állapítható meg a vádlott terhére, legfeljebb emberölés kísérlete vagy életveszélyt okozó testi sértés bűntette.
   
Beszélt arról is, hogy Nagy László fenyegette Weiszdorn Róbertet és családját, ezért a vádlott félt tőle. Ehhez hozzájárult, hogy Weiszdorn pszichológus szakértő szerint is az átlagosnál jobban befolyásolható személyiség. Lichy József jellemgyengének nevezte védencét, amiért az nem tudatosította Nagy Lászlóban, hogy nem akar részt venni a bűncselekményben és hagyta, hogy Nagy László ráerőltesse az akaratát, s bevonja a terepszemlézésbe.
   
Utalt arra, hogy több tanú is úgy vallott: Weiszdorn Róbert "balek", a munkája során is többször becsapták. Lichy József mindezek alapján leszögezte: Nagy László eszközként, bizonyos részmozdulatokhoz - például az érkező ügyfelek elküldéséhez - terelőemberként használta fel Weiszdorn Róbertet a móri ügyben.
   
Lichy József azt kérte: a megyei bíróságnál nagyobb súlyban vegye figyelembe a táblabíróság az enyhítő körülményeket. Ugyancsak kérte, hogy a bíróság változtassa meg az elsőfokú döntést és fegyveresen elkövetett, jelentős értékre elkövetett rablás, továbbá életveszélyt okozó testi sértés bűntettében mondja ki bűnösnek védencét. Másodlagos indítványában azt kérte: nyereségvágyból elkövetett emberölés kísérletében mondja ki bűnösnek Weiszdorn Róbertet a bíróság. Kérte: mellőzze a táblabíróság a több emberen elkövetettséget.
   
Perbeszéde végén a védő kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban többször felröppent: ki hol szúrta el a móri ügyet a történtek miatt korábban jogerősen elítélt Kaiser Ede, továbbá a megvádolt Hajdú László esetében. Hangsúlyozta: szerinte Kaiser Ede jogerős ítélete a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján elfogadható volt. Mint mondta, meg lehet bízni az igazságszolgáltatásban Magyarországon. Azzal kapcsolatban, hogy ki hibázott az ügyben, csak annyit mondott: "talán a rendőrség egy picikét".
   
A perben új határnapot tűzött ki a bíróság, a korábbi tervekkel ellentétben nem csütörtökön, hanem december 9-én hirdeti ki ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla, miután Weiszdorn Róbert az utolsó szó jogán felszólal.