Séta

2017.11.21. 20:23

Celldömölk – Mondd, zene nélkül mit érek én?

CELLDÖMÖLK November 20. az ifjú zenebarátok világnapja. Amikor ezt olvastam, azonnal az jutott eszembe, hogy erről szeretnék írni. Egyrészt mert a téma aktuális, és sok fiatal kedveli a zenét, másrészt ezt a napot kicsit a magaménak érzem.

Az egyik legcsodásabb ajándék, ha valaki megkapja a lehetőséget, hogy hangszeren játszhasson Illusztráció: Unger Tamás

Be kell vallanom, hogy ennek a világnapnak a létezéséről csak nemrég szereztem tudomást. November 9-én reggel a Facebook-falamat görgettem, amikor belefutottam egy cikkbe, amely a szabadság világnapjáról szólt. Felkeltette az érdeklődésemet, és miután elolvastam, rákerestem az interneten, hogy mely dolgokat „ünnepeljük” a közeljövőben világszerte. Ekkor bukkantam rá, hogy november 20. az ifjú zenebarátok világnapja.

A zene mindig jelen volt az életemben. Már óvodásként jártam zeneovicsoportba, ahol játékosan ismerkedtünk a muzsika alapjaival. Később beiratkoztam a helyi zeneiskolába, ahol hangszeremnek a szintetizátort választottam. Letettem a zenei alapvizsgát, de utána sem hagytam abba a zenélést, és szinte nincs olyan nap, hogy ne ülnék le legalább pár percre a hangszer elé.

Általános iskolában a felső tagozatos énektanárnőm minden tanévben szervezett egy kis összejövetelt október 1-jén, a zene világnapján, az órák közötti nagyszünetben, amikor összegyűlt az iskola összes zenekedvelő diákja és tanára, hogy meghallgassák a műsort. Én minden tanévben vállaltam szerepet, mert szívesen szintetizátoroztam.

Szerintem nagyon jó dolog, ha az ember már egészen kicsi korában megismerkedhet a művészeti ágakkal. Kiválaszthatja azt, ami érdekli, amivel szívesen foglalkozna, és beépítheti a napirendjébe. Nem tudok elképzelni más olyan dolgot, ami rám ekkora hatással lenne. Nekem nincs kedvenc zenei stílusom, nincs kedvenc dalom. Mindent hallgatok, ami megtetszik, legyen az opera vagy egy mai pop-sláger.

Úgy vélem, ez az, ami igazán különlegessé teszi a „zene” szócskát. Hogy mindannyiunknak más jut eszébe róla. Más irányzat, más előadó, de mégis mindegyik gondolat ide tartozik.

Azt gondolom, azok a legszerencsésebb emberek, akik nem egy irányzat felé hajlanak, nyitottak megismerni az addig kevésbé hallgatott műfajokat. Azt mondják, fontos a változatos táplálkozás, szerintem az is éppen ennyire számít, hogy ki hányféle zenét hallgat. Mert a zene éppen úgy képes energiát adni, mint az étel.

Az idősebbeket hallom panaszkodni, hogy: „a mai fiataloknak állandóan be van dugva a füle, és üvölt a telefonjukból valami borzalom.” Véleményem szerint sokkalta szórakoztatóbb hazasétálni úgy az iskolából, hogy közben zenét hallgatunk. Fel lehet tőle töltődni, és rengeteg inspirációra, ötletre tehetünk szert általa.

Volt régebben nehéz időszakom, amikor azt mondtam, hogy én aztán többet le nem ülök a billentyűk elé, és abbahagyom az egészet. Nem hagytam abba, mégis leültem, és nagyon örülök, hogy azokra hallgattam, akik azt mondták, folytassam. Ha akkor abbahagyom, rövid időn belül megbántam volna.

Ma már nem tudnám elképzelni az életemet zene nélkül. A zene az egyik legnagyszerűbb dolog a világon. A legcsodásabb ajándék, ha valaki megkapja a lehetőséget, hogy hangszeren játszhasson. Remek módszer mások és saját magunk szórakoztatására, valamint az önkifejezésre. Azt hiszem, sok korombélinek barátja a zene, ahogy nekem is. Képes sok mindenen átsegíteni, el lehet vele mondani, amit egyébként nem tudunk. Semmi pénzért nem adnám fel a zenélést, és bízom abban, hogy sok fiatal van ezzel így.

Horváth Florencia Dorina

Berzsenyi gimnázium

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!