2013.02.26. 20:01
Tajvan mosolya
Szombathely – Mosolygós arc, alacsony termet, ragályos vidámság. Elsőre ez az emberek benyomása Tináról, a Bolyai egzotikus vendégéről.
22 éves, zongorázik, imád enni és tudja, ki az a PSY. De hogy ki és mi rejlik a gyermeki arc mögött? Arról meséljen inkább ő maga.
– Hogy kerültél Magyarországra? Azt hiszem, mindenkit ez izgat leginkább.
– Az AIESEC által, ami egy globális tanulói szervezet, melynek küldetése a világbéke és az emberi képességek fejlesztése. Cserelehetőséget biztosítanak a 18 és 30 év közötti fiataloknak, hogy külföldre mehessenek szakmai gyakorlatra vagy önkéntesnek. Én idén nyáron diplomázok, és azért jelentkeztem a programba, mert reméltem, hogy maradandó élmény lesz.
Tina a cikk szerzőjével, Rosanics Petrával a Bolyai-szobornál (Fotó: Paál Rebeka)
– De miért választottad éppen a mi országunkat?
– Imádom az európai kultúrát, és mivel nagy álmom volt, hogy életemben legalább egyszer ellátogassak Közép-Kelet-Európába, így magyar, lengyel és szlovák projektekre jelentkeztem. Mivel az egyik barátom tavaly Magyarországon járt, és állandóan a csodálatos élményeiről beszélt, végül ezt az országot választottam.
– Ha röviden jellemezned kéne magad, mit tartanál fontosnak?
– A kíváncsiságomat. Szeretek megismerni különböző kultúrákat és új barátokat szerezni.
– Bár csak pár hetet töltöttél itt, de láthatóan remekül beilleszkedtél. Milyen vélemény alakult ki benned rólunk, magyarokról és az országról? Milyennek látsz minket?
– Hogy kibírható. Kivéve a telet, ami túl hideg nekem, és hogy nincsenek friss zöldségek és gyümölcsök. Igazi hóval is itt találkoztam először, Tajvanon csak a gyerekek kedvéért létrehozott, mesterséges hó van. Ami pedig az embereket illeti, mindenki rendkívül barátságos és nagylelkű velem. Az emberek itt mindig energikusak és élénkek. A sofőrök pedig rendkívül udvariasak!
– Tajvani vagy, ami nem lehet mindig könnyű. Mondanál erről valamit?
– Boldog vagyok, amiért tajvaninak születtem, mert ez egy gyönyörű sziget, és büszkék vagyunk a csodálatos tájakra, a barátságos, derűlátó emberekre és az ízletes ételekre. De amikor előkerül a szuverenitás ügye, az nagyon lehangoló számunkra, történelmi és politikai okokból. Nemzetközi eseményeken nem használhatjuk az ország hivatalos nevét, ráadásul a kínai kormány mindig Kína provinciájaként tekint Tajvanra, ami még komplikáltabbá és rosszabbá teszi a helyzetet. Tajvannak és Kínának hasonló a nyelve és a kultúrája, akárcsak az USA-nak és az Egyesült Királyságnak; így sokak számára Tajvan egy ismeretlen ország és gyakran összekeverik Thaifölddel vagy egy kínai tartománnyal.
– Nemsokára tovább utazol Ausztriába, Csehországba. Hogyan összegeznéd a szombathelyi vakációdat?
– Csodálatosnak! Szeretem a diákokkal tölteni a hétköznapokat, annyira barátságosak és édesek vagytok mindannyian! A vendéglátó családjaimnak is köszönettel tartozom, hiszen lehetőségem volt élvezni az igazi magyar életet.
Rosanics Petra
Bolyai gimnázium