Szerencsés lesz, aki pünkösdkor születik

Pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, a húsvétot követő ötvenedik napon ünnepeljük. Népi hiedelmek is kötődnek hozzá: azt mondják, a pünkösdi eső ritkán hoz jót, és arról is hallhattunk, hogy aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés élete lesz. Szokás volt pünkösdi királyt és királynét is választani. Pünkösdkor még a parasztcsaládoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Legtöbbször birkapörköltet ettek, és kötelező volt valamilyen édes kalács készítése is. Ezen szokások segítségével az emberek jobban megismerték egymást, és öszszetartóbbak voltak, mint manapság.

Felvetődik bennem a kérdés, hogy e rohanó világban vajon miért nem fordítunk több időt a régi szokások megtartására? Egyházashollóson pár éve a pünkösdöt még a népi hagyomány szerint ünnepeltük. Falubeli lányok összeálltunk ötfős csoportokba, tetőtől talpig hófehér ruhába öltöztünk, és kis kosarunkat teleszedtük pünkösdi rózsaszirommal. Kora reggel útnak indultunk. Házról házra járva énekeltünk, szirmot szórtunk, amit a falubeliek szeretettel fogadtak.

Amikor látták, hogy ürül a kosarunk, mindig kaptunk pünkösdi rózsaszirmokat. Mindennek már jó pár éve, viszont idén úgy látszik, újra felvirágzik a hagyomány.

Dienes Dorina, Iván Hajnalka Kölcsey Gimnázium