Az örökifjú, 57 éves Hegedűs Péter a megyei II-ben véd

Hegedűs Pétert aligha kell bemutatni a labdarúgás rajongóinak. A Haladás egykori kapusa 1977 nyarán került Kaposvárról Szombathelyre, ahol egészen 1988 októberéig, azaz több mint 11 évig erősítette a vasi alakulatot. Ezt követően1989-ben egy rövid ideig az NB III-as Celldömölkben védett, majd 1990-től 2000-ig Ausztriában, különböző osztályú csapatok hálóját őrizte. Nem mellesleg, a 80-as években  többször is meghívót kapott  a Mezey-féle válogatott keretébe, de a kispadnál tovább nem jutott. Hegedűs egyik védjegye volt, hogy imádta a dereka körül körbe-körbe dobálni a labdát - és ezzel a frászt hozni aktuális trénereire.

Hegedűs mostanság kapusedzőként segíti a fiatalokat, jelenleg a megyei I. osztályú Király SZE különböző korosztályú portásait  trenírozza, de más, a megyei bajnokságokban szereplő kapusok  - például az újperintiek - is szívesen dolgoznak "Hege" keze alatt. Hegedűs emellett három(!) osztrák csapatnál is kapusedző, és hogy még izgalmasabban teljen az élete, nyár óta a megyei II. osztályú bajnokság Szombathelyi-csoportjában szereplő Püspökmolnári hálóját őrzi.

Nem mellesleg: Hegedűs Péter 57 éves.

- Nyáron az átigazolási szezon vége előtt egy nappal megkeresett Kovács Zsolt, a Püspökmolnári játékos-edzője, és megkért, hogy miután elsőszámú kapusuk eligazolt, segítsem ki őket, hiszen csupán egy 16 éves tapasztalatlan portásuk maradt - mondta Hegedűs Péter. - Nem mondom, meglepődtem, mert bár egyik-másik osztrák csapatom reserve-teamjében, azaz tartalékcsapatában olykor védek még, bajnokin legutoljára tíz éve, 2000-ben szerepeltem. De miután Zsolti már ezer éve a barátom - a Falco kispályás csapatában is együtt futballozunk - ráadásul a püspökmolnári klub elnökét, Varga Lajost is jól ismerem, rábólintottam az ajánlatra. Azért azt hozzáteszem: hogy ha bárki más hív, nemet mondok, ugyanis nem terveztem, hogy tétmeccsen még valaha is a kapuba állok. Jó, talán a Barcelona ajánlatát még fontolóra vettem volna... Komolyra fordítva a szót: bár eddig csak három meccset védtem Püspökmolnáriban, eddigi benyomásaim kedvezőek, úgy fest, abszolút jó helyre kerültem. Az edzésekre nem kell járnom - mozgok hétközben, Ausztriában éppen eleget - csak hétvégén, a bajnokin állok a kapuba. A szurkolókban is kellemesen csalódtam és ugyan Balogunyomban az egyik hazai néző viccesen, a félbeszakadt FTC-Haladás bajnokira célozva megkérdezte, hogy "A metrófogantyút magaddal hoztad?" ennél komolyabb beszólásra nem emlékszem. Bár az is igaz, 57 évesen már nem hall valami jól az ember...

- Szóval eddig három meccsen vagyunk túl, Balogunyomban szerintem kifejezetten jól ment a védés, Pornóapátiban nem sok dolgom akadt, míg legutóbb a Lukácsháza elleni hazai meccsen roppant peches gólokat kaptam - folytatta Hegedűs. - Világéletemben 82 kg volt a versenysúlyom, most 84 vagyok  - a sok mozgásnak hála kevés plusz kiló jött rám, szóval hamar felvettem a bajnokság ritmusát, nincs gondom. Azt hiszem elmondhatom, hogy a csapattársaim hallgatnak rám, pedig akad olyan futballista,  akinek az édesapjával húsz éve még együtt játszottam. Hogy meddig védek még? Miután csak az őszi szezonról volt szó, ennél tovább nem is tervezek, úgy érzem elég lesz nekem ez a félév. Nem arról van szó, hogy nem élvezném a védését - nagyon is élvezem - hanem azért ebben a korban már könnyebben megsérülhet az ember. De egyelőre nem gondolok a jövőre, élvezem a védését.