Min múlik az olimpiai érem?

Az Amerikai Egyesült Államok 104 érmével, ebből 46 arannyal ismét az olimpiai éremtábla élen zárt, mint ahogy az elmúlt 10 évben folyamatosan. Az USA azonban nemcsak az olimpián jeleskedik: a világ GDP-listáján is az első, 15 094 025 millió dolláros bruttó hazai termékével (2011). Általában elmondható, hogy minél nagyobb a népesség, annál több az éremesélyes tehetség, valamint, hogy minél nagyobb az életszínvonal, annál jobb körülményeket biztosíthatnak a versenyzők felkészítéséhez.

- Az, hogy minél magasabb a GDP, annál több pénzt fektet az állam a sportba, nem feltétlenül igaz – ezt az USA példája is jól mutatja. Bár az USA első helyen áll a világ GDP-listáján, az ország olimpiai bizottságának támogatása a sportszövetségek költségvetésének mindössze 30–35 százalékát teszi ki, így az olimpiai csapat más pénzekre számíthat. Az adományok, a vállalati szponzorációk, a média- és televízióközvetítési jogok azok, amik jelentősen megnövelik a sportági szövetségek büdzséjét - nyilatkozta Mészáros Tibor betéti és befektetési marketingfőosztály igazgatója. - Az, hogy az USA államilag csak a szövetségek költségvetésének harmadát fedezi, ellentétben áll a kommunista országok, például Kína vagy Észak-Korea példájával, ahol az állam finanszírozza döntően a sportot.

Az Egyesült Államokban az élsportoló gyerekek családjának is jelentős megterhelést jelent gyermekük felszerelésének és edzésének finanszírozása, amely a gyerek 18 éves koráig teljesen rájuk hárul. Később a főiskolai és egyetemi ösztöndíj jelent bevételt a sportolónak, aki így nemcsak edzeni, de tanulni is magas szinten tud.

Kína 88 érméből 38 aranynyal a második helyen áll az összesített éremtáblán. A világ egyik leggyorsabban fejlődő országa 7 298 147 millió dolláros éves GDP-vel az országok bruttó nemzeti jövedelem listáján is a második helyen áll, szintén az USA után.

- Az ázsiai országban más a sport finanszírozása, mint Amerikában, itt ugyanis inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy a tehetséges gyermekeket mielőbb felfedezzék és kiemelt edzésprogramban részesítsék - mondta el Mészáros Tibor.

Már kiskorukban kiválogatják azokat a kínai gyerekeket, akikben látnak fantáziát, és családjuktól elkülönítve, napi 16 órás edzésekkel, külön erre specializált iskolákban fejlesztik a sportolókat, hogy egyszer a világ legjobbjai legyenek. A lelki tréningre is nagy súlyt helyeznek, így a gyerekek már kiskoruktól kezdve arra teszik fel egész életüket, hogy országuknak dicsőséget hozzanak, és aranyérmet nyerjenek az olimpián. Hiszen aki nem nyer, az nemcsak magára, de egész országára szégyent hoz.

- Természetesen ezeknek az iskoláknak a fenntartásához, a gyerekek ellátásához sok pénz kell, amit az állam biztosít. Ez sok gyereket a szegénységből emel ki, megfelelő táplálkozást és fix életszínvonalat biztosítva nekik - fűzte hozzá.

A kínai sportolók évtizedek óta jól szerepeltek az olyan versenyágakban, mint a gimnasztika, az asztalitenisz és a különféle küzdősportok, az ázsiai országnak ez azonban nem volt elég. 2001-ben útjára indították a 119-es projektet, melynek célja, hogy magas szinten képezzék olyan sportolóikat, akik a nyugati országok által uralt sportokban versenyeznek, mint az atlétika vagy vízi sportok. Ez Pekingben is sok kiemelkedő eredményt jelentett, a kínai versenyzők Londonban 20 különböző sportágban jeleskedtek.

Kína igyekszik a sportot tekintve is az élre törni. Míg 1992-ben mindössze egymilliárd dollárt fektettek a sportba, 2008-ban már 15 milliárdot invesztáltak a sportolók felkészítésébe. Így Kína az 1994-es negyedik helyről 2008-ban az első helyre ugrott az aranyérmek tekintetében, és a második helyet szerezte az összérmek listáján, idén pedig szintén a második helyen végzett.

Nagy-Britannia ugyan csak 7. a világ GDP-listáján, az öszszesített éremtáblán 3. helyezett, kiemelkedő a londoni teljesítménye. Helyezése jól példázza, hogy nemcsak a népesség és az életszínvonal, de a hazai pálya is sokat számít az érmeknél.

- A britek John Major ex-miniszterelnöknek tulajdonítják a sikert, aki 1994- ben bevezette, hogy a lottóbevételek 28 százaléka egy speciális helyre, a Nemzeti Lottóalapba kerüljön, amelyből kulturális, nemzeti örökségi és sportcélokat finanszíroznak. Az alap 16,6 százalékát kell sportra fordítani, amely körülbelül 100 millió fontot jelent évente. Ennek a negyedét elit sportokra költik, a maradékkal pedig a közösségi sportokat segítik - összegezte a szigetország sportfinanszírozását Mészáros Tibor.

Az 1996-os olimpián még nem látszott a hatás, mert 15 érmével és egyetlen aranyával Nagy-Britannia csak a listák végén kullogott (52. az aranyérmek, 17. az összérmek tekintetében), négy évvel később már 10. volt az összesített éremtáblán, 2004- ben a 11. helyen zárt, Pekingben viszont már a negyedik helyet birtokolta. Az idei 3. helyezés egyértelműen a tudatos támogatás gyümölcse.

Magyarország 140 303 millió dollár bruttó nemzeti jövedelemmel 56. az országok GDP-listáján, a londoni összesített éremtáblán azonban az előkelő 9. helyet érte el, a népességarányos táblázaton pedig a 8. helyen végzett.

A 2012. január elsején hatályba lépett sporttörvény módosítása a Magyar Olimpiai Bizottság kezébe helyezte a magyar sportélet irányítását, kiszélesítve jogkörét és megnövelve anyagi forrásait. Ez azt jelenti, hogy a korábbi öt köztestület helyett egyedül a MOB dönti el, hova kerül az államtól a sportra szánt pénz. A sportszövetségek számára az elmúlt öt évben olimpiai felkészülésre biztosított támogatások így alakultak: 2008-ban 1,8 milliárd forint, rá egy évre 1,1 milliárd, két éve 1,9 milliárd, míg tavaly 2,1 milliárd forint. Az elmúlt évtizedben 11 egyéni (atlétika, birkózás, judo, kajak-kenu, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, torna, úszás, vívás, rövid pályás gyorskorcsolya) és két csapatsportág (vízilabda, kézilabda) határozta meg a magyar olimpiai sport eredményességét.

- A MOB célja, hogy ezt a 11 sportágat kiemelt támogatásban részesítse az olimpiai felkészülés során, valamint a látványsportágak körébe sorolt öt sportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) számára is elősegítse a kedvező finanszírozást - mondta el Szabó Bence, a MOB sportigazgatója. A látványsportok bevételeit célzott növelni a tavaly hatályba lépett társaságiadó-törvény, mely lehetővé teszi, hogy a vállalatok társasági adójukból maximum 70 százalékkal a látványsportokat támogassák.

Ezen kívül a kormány célja, hogy pár év alatt az európai szintre, azaz egy százalékra növelje a sport részesedését a teljes költségvetésből.

- A sportpolitika fokozottan figyel az olimpiára, a magyar sportolók edzéskörülményei, felkészülésük megfelelő háttere a sportlétesítményekkel, a belföldi és külföldi edzőtáborokkal biztosított. Kiemelten figyeljük a kvótás sportolók lelki és fizikai egyensúlyának biztosítását sportorvosok, pszichológusok révén is - nyilatkozta Szabó Bence.

A sportágak, szövetségek támogatásán kívül nem szabad megfeledkezni az egyéni támogatásokról, illetve az ösztöndíjakról sem. Az állam Gerevich- ösztöndíját minden Pekingben érmet szerzett olimpikon, az utóbbi két évben világbajnok címet szerzett sportoló, valamint az összes kvótás magyar sportoló megkapta. Ezenkívül a központosított, államilag támogatott utánpótlásprogram, az egymásra épülő Sportiskolai, Sport XXI. és Héraklész program támogatottjai közül is számos sportoló mostanra érett be, és eredményük bizonyítja, hogy jó úton halad a fiatal tehetségek támogatási rendszere.

- A MOB célja, hogy ezt a három, utánpótlást biztosító programot szövetségi utánpótlás- koordinátorok kezeljék, hogy a tehetségek a három lépcsőt kijárva eredményes sportolók legyenek a jövőben - tette hozzá Szabó Bence.

A magyar ösztönzőrendszer anyagi háttere is megfelelően biztosított, hiszen az olimpián elért első nyolc helyezésért egyszeri pénzbeli jutalmat kapnak az olimpikonok, valamint az érmes helyezettek 35 éves koruk felett életük végéig olimpiai járadékra is jogosultak. A sport tehát komoly karrierlehetőséget jelent napjaink nehéz társadalmi és gazdasági helyzetében.