Hiányzik a meccs, a drukk

Már túljutott a 2013/2014-es szezon felén az NB I. A-csoportos kosárlabda-bajnokság, a játékosok rövid téli pihenőjüket töltik. Egy üde színfolt viszont hiányzott a pályáról – és most már hiányozni is fog. A Falco KC kiválósága, Kálmán László ugyanis – 21 szezon után – a nyáron levetette a legendás nyolcas mezt, felhagyott a profi kosárlabdával.

– Nem tagadom, nagyon nehezem hoztam meg a döntést, nem volt könnyű visszavonulni. De előbb, utóbb úgyis eljött volna az ideje – fogalmazott a december 20-án 41. életévét betöltött klasszis, Kálmán László.

– Néhány hónap távlatából hogyan látod, jó döntést hoztál, amikor a visszavonulást választottad?

– Már ezerszer feltettem magamnak ezt a kérdést. Egyrészt igen. Nyugodtabbak a napjaim. több idő jut olyan dolgokra, amikre korábban nem jutott. Valamint rengeteg szeretet vesz körül, rengeteg elismerést kaptam amióta visszavonultam. Nem csak itt Szombathelyen, Vas megyében, hanem bármerre is járok az országban. Felismernek, a vállamat veregetik, autogramot kérnek – ezt talán annak is köszönhető, hogy a csúcson hagytam abba. Másrészt nagyon hiányzik a meccsdrukk, a hétvégi adrenalin, a győzelem érzése, vagy csak maga a küzdelem. Borzasztó érzés tehetetlenül ülni a kispadon. Tudom hogy mit kellene tenni egy adott szituációban, mikor kellene lassítani, vagy gyorsítani a játékot, mikor kellene elvállani a dobást egy kiélezett szituációban. A legborzasztóbb pedig az, hogy tudom, hogy meg tudnám oldani a feladatot. Nézem az NB I-es mezőnyt, és látom, hogy milyen képességű játékosok játszanak – bőven lenne helyem az élvonalban. De nehéz megélnem, hogy a szombathelyi drukkerek elfordultak a csapattól – egyre fogynak a lelátóról, egyre visszafogottabb a szurkolás. Nem tudom, hogy ez a személyemhez köthető-e, vagy a jelenlegi eredménytelenség miatt alakult így. De az is fáj, hogy a távozásom ennyire megviselte a Falcót. Remélem, előbb, utóbb talpra áll a csapat.

– Ezért te is tehetsz, hiszen maradtál a Falco kötelékében.

– Klubmenedzser vagyok, Gráczer György ügyvezető munkáját segítem, valamint megpróbálok támogatókat állítani a csapat mellé. A szakmai dolgokba nem szólhatok bele, de remélem, hogy a jövőben ez változni fog. Továbbá a Falco U16-os B-csapatát edzem. Élvezem a munkát. Örülök, ha viszontlátom a pályán azokat a dolgokat, amiket a tréningeken gyakorlunk. De elsősorban a mentalitásomat próbálom átplántálni a srácokba. Küzdőszellemel, akarattal, becsületes munkával sok mindent el lehet érni – nem csak a pályán. Azt viszont még nem tudom, hogy néhány év múlva edzőként, vagy klubvezetőként dolgoznék-e szívesebben. Mindkét munkának megvan a szépsége, de van árnyoldala is. Az viszont biztos, hogy a Falco sikeréért akarok tevékenykedni a jövőben is.

Kálmán László mindig pontosan tudta, hogy merre van a helyes irány, most utánpótlásedzőként a fiataloknak mutatja az utat (Fotó: Horváth Csaba)

- A kosárlabdát nem hagytad abba. A B-csoportban, Pápán játszol. A Pápa elég jól szerepel, reális esélye van a feljutásra. Lehet, hogy hamarosan ismét az NB I-ben lép pályára Kálmán László?

– Hetente háromszor edzek egy héten, és ugyanolyan lelkesedéssel vetem bele magam a tréningekbe, a bajnokikba, mint a Falcónál tettem – mindig nyerni akarok. A játék jól megy, nem véletlenül keresett meg többször is Földi Sándor, a Jászberény edzője, hogy segítsek neki – leutóbb novemberben hívott. Jól esett a megkeresése, és nem tagadom eljátszottam a gondolattal, hogy igent mondok. De tudom, hogy nekem már nem szabad Szombathelyen kívül máshol játszanom, a Falco ellen meg pláne nem lépnék pályára. Egyébként ha meg is nyernénk a bajnokságot, Pápán nem lenne anyagi fedezet az A-csoportra. De persze én meg akarom nyerni a bajnokságot. Azzal azonban tisztában vagyok, hogy én valószínűleg már nem fogok játszani az élvonalban. egyébként jól érzem magam Pápán, remek a társaság. És mint mondtam, a játék jól megy: vezetem a B-csoportban a dobott pontok és az IBM pontok listáját, továbbá én adtam a legtöbb gólpasszt. Pedig három meccsen félig sérülten játszottam.

– Pályafutásod vége felé már tudatosan készültél a civil életre, most mit csinálsz a kosárlabda mellett.

– Nem titok, vannak vállalkozásaim. Szombathelyen a Blöff sörözőt, Vasváron pedig a Castello pizzériát üzemeltetem a család segítségével. Szeretek beülni egy sörre, egy pizzára. Szeretem a családi, baráti összejöveteleket. Jó tartozni valahová. Talán ebben is komoly szerepem volt a Falco öltözőben, mindig én tartottam össze a társaságot: könnyebb jó eredményt elérni úgy, hogy barátok küzdenek egymás mellett. Egyébként elvégzetem a Testnevelési Főiskolán a szakedzőit, lehetnék edző az NB I-ben. Úgy élhetek, ahogyan valamikor, gyerekként megálmodtam magamnak. Elégedett vagyok a sorsommal, a pályafutásommal. És nagyon remélem, hogy az idő múlásával a lelkem is megnyugszik, és nemsokára már biztosan, nyugodt szívvel mondhatom, hogy jó döntést hoztam, amikor abbahagytam a profi sportot. Most még ezt nem tudom megtenni...

Kálmán László kiemelkedő eredményei: magyar bajnok (2008), 2x magyar bajnoki alapszakaszgyőztes (2008, 2012), 4x Magyar Kupa-2. (1998, 2008, 2009, 2010); Európa-bajnoki résztvevő (1999), 6x az év játékosa (2000, 2001, 2004, 2005, 2007, 2008), 78x magyar válogatott.