Egy optimista szurkoló

- Pontosan 1952 óta követem figyelemmel a nagy labdarúgó világeseményeket. Kezdetben még csak rádión hallgattuk a tudósításokat - árulta el prof. dr. Gadányi Károly, a Magyar Labdarúgó Szövetség Vas Megyei Igazgatóság társadalmi elnökségének az elnöke. - Örültünk a győzelmeknek, bánkódtunk a vereségek miatt - de mindig bíztunk a válogatottunkban, mert nagyszerű futballistáink voltak. Aztán egyszer csak kezdtek elmaradozni az eredmények, majd kezdtünk lemaradozni a tornákról. Ezt az időszakot én, aki még látta játszani az Aranycsapatot, nagyon nehezen élem meg. De most ismét ott vagyunk a legjobbak között! Nagyon vártam már erre!

Prof. dr. Gadányi Károly. Fotó: VN-archív

Én azt teszem, ami egy drukker dolga: szurkolok és bizakodok! Optimista szurkoló vagyok, szerintem továbbjuthatunk a csoportunkból, a 16 között pedig - kis szerencsével - bármi megtörténhet. De én azzal is elégedett leszek, ha a csapatunk kiteszi a szívét a pályára, és minden meccsen kiadja magából a maximumot. Ez az alap - mert a szurkolók bizalmával nem lehet visszaélni. Sok játékost személyesen ismerek. Az általam nagyra becsült Király Gáborral munkakapcsolat is összeköt a vasi igazgatóságon, Guzmics Ricsi a tanítványunk volt az egyetemen, és szorítok Stieber Zolikáért is. Beszélgetem például Dzsudzsák Balázzsal is az MLSZ-ben - pontosan tudom, hogy óriási motivációval utaztak ki a srácok az Eb-re. Ezért is bízok a jó eredményben. Az Eb-t itthon, televízión nézem. Vélhetően többször is összeül majd az összeszokott baráti társaságunk. Azt sajnálattal látom, hogy a futball az erő, az agresszivitás irányába halad. Nem kímélik egymást a játékosok, az eredménykényszer mindet felülír. Ez vélhetően ezen a tornán is így lesz - zárta szavait Gadányi Károly.