Vízre szállni csak profikkal szabad - ezekre figyeljünk, ha a Rábán kenuzunk

Aki tapasztalta már, hogy milyen, amikor megcsúszik a napfény a vízen miközben az evezővel csapkodja a hullámokat Magyarország legvadregényesebb folyójában, az tudja, hogy a Rábán vízitúrázni vidám dolog, de egyáltalán nem veszélytelen. Tapasztalt vezető nélkül nem is szabad nekivágni, sőt ha valaki amúgy profi evezős, de a Rábát nem ismeri, annak sem árt figyelni.

A vízitúrázásról a Vidra vízitúra egyik tulajdonosát, Keléné Majzik Bernadettet, a Weking egyesület elnökét, Horváth Attilát és a Bereki Bárkás Egylet vezetőjét, Varga Gábort kérdeztük.Mivel az ember a víz alatt nehezen lélegzik, minden vízre merészkedés veszélyes üzem. A hajózási törvény ezért ugyan előírja, hogy a csónakokban, kenukban annyi mentőmellény legyen, ahányan benne ülnek, ám viselését már nem teszi kötelezővé, ezért sok esetben ülőpárnaként szolgál csak a hajóban. Így persze ha baj van, már nem sok hasznát veszik. A mentőmellények meglétét ugyan a Balatonon például ellenőrizhetik, ám annak ellenére, hogy a Rába az egyik legveszélyesebb folyója hazánknak, itt nem kell számítani hasonlóra.

Fotó: Szendi Péter

A túraszervezők persze előírhatják a túra résztvevőinek, hogy viseljék, de elméletben bárki a folyóra merészkedhet, akár ittas állapotban is, ellenőrizni senki nem fogja őket. Ennek ellenére szerencsére halálos baleset viszonylag kevés van, és a komolyabb balesetek száma sem számottevő, de egy-két borulás azért szokott lenni. Akár órák alatt nagyot emelkedhet a vízszint, így ami tegnap még nem volt ott, az ma már lehet, hogy igen. Márpedig aki nem gyakorlott, nem tud megállni egy vízre dőlt fatörzs előtt.

Az első borulásig rá-adásul sokan úgy gondolják, jó lesz a mű-anyag vödör is a csónakban, nem kell a hordó. Éppen ezért Majzik Bernadették nem is adnak bérbe hajót, túravezetővel a borulás is szinte kizárt, ám ha egy középiskolai angoltanárnő minden előzetes felkészülés nélkül a Rábára megy a csoportjával, könnyen meglehet a baj. Komoly balesetek azonban alig-alig vannak. Igaz mostanság nem is túráznak annyian a folyón. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt egyhetes túrákat szerveztek 25-30 embernek, most már csak hétvégi túráik vannak és jó, ha húsz fő összejön.

Fotó: Szendi Péter

Régen a főiskolások-egyetemisták olcsó kikapcsolódási lehetőséget láttak az evezésben, azonban ez megszűnt a fesztiválok megjelenésével szinte egy időben. Megváltoztak az igények is. Ma már mindenki instant élményt akar, olyan mintha mindenki bungee jumpingozni akarna, fogalmazott Majzik Bernadett, aki szerint le kellene lassulni, az evezéshez mindenképpen.Hasonló véleményen van Horváth Attila is, aki szerint átalakultak a túrázási szokások. A mai Pokémon-kergető ifjúságnak erre nincs igénye, hozzátette, nem csak a mostani, de az ezt megelőző generáció is kimaradt az evezősök közül, pedig a Rábától igazán nem kell félni. Az ugyan tény, hogy hazánk legtechnikásabb folyója, ám ha valaki felkészült túravezetőkkel ül egy csónakban, nem lehet baj.

Éppen ezért az is igaz, hogy az, aki a Rábán biztosan veszi a kanyarokat, az az ország többi folyóján is megállja a helyét. Horváth Attila szerint mivel a Rába folyamatosan és gyorsan változik, ezért mindig alkalmazkodni kell hozzá. A mentőmellénnyel is csak óvatosan, míg például a Balatonban ez nem jelenthet gondot, a Rábán beleakadhat a mellény egy fába. Volt már ebből baleset is. A Rába azonban semmivel sem veszélyesebb, mint más víz, ha betartjuk az alapvető szabályokat.A jövő természetesen a gyerekekben van. Az ovisok és az általános iskolások, ha megszeretik a folyót, fel fog nőni újra egy olyan generáció, amely rendszeresen fog evezni a Rábán. Szerencsére vannak erre mutató jelek, rá-adásul a folyó mentén is egyre inkább felismerik, szükséges az infrastruktúra fejlesztése. Horváth Attila szerint ebben még van miben fejlődni, de azért nem olyan rossz a helyzet. Úgy 15 kilométerenként vannak kikötési lehetőségek és puritán szálláslehetőségek is akadnak, ám akik többnapos evezésre szánják rá magukat, azoknak az igényeit kielégíti.

Fotó: Szendi Péter

Ha lennének hajókölcsönzők a Rába mentén nagyot lehetne fejlődni, ez persze sok pénz, nagy kockázat, nem is vágott bele eddig senki. Az egyik legnagyobb problémát azonban mégsem ez jelenti, hanem a Körmendi gát. Itt a hétvégén is történt baleset, mivel magas vízállás esetén sokszor még egy gyakorlott evezős hajóját is elviheti itt a víz, ez történt most is, ám ezúttal szerencsére személyi sérülés nem történt.Vannak azonban már lépések, hogy a hajók kiemelése flottul menjen. Jövőre talán már stég is lesz a gát előtt a hajóknak, tudtuk meg Varga Gábortól. A gát amúgy valóban veszélyes, nemrégiben egy hajó össze is tört a köveken. A magas vízállás azonban nem csak a gát környékén veszélyes, a hordalék és a sodrás miatt mindenképpen nagyobb a kockázat, amennyiben borulás van, ám ha nincs, akkor alacsony vízállás esetén kalandosabb a túra, hiszen ilyenkor a kavicspadokat is kerülgetni kell. A Rába ezért mindig izgalmas, ha magas a vízállás, ha alacsony. Éppen előbbi miatt halasztották el a 11. Csákány-Körmend Kajak-Kenu futamot, amit most hétvégén tartanak.

Fotó: Szendi Péter

A 16 kilométeres távot túra esetén 3-4 óra alatt lehet megtenni, de aki szombaton helyezést szeretne, annak illik másfél-két órán belül teljesíteni. A hét kategóriában induló hajósok profi időmérésre és értékes nyereményekre számíthatnak. A fentiekből pedig kitűnik, hogy akik a Rábára merészkednek, azok felejthetetlen élményekre számíthatnak. Sokan vannak ugyan, akiknek szenvedélyük a folyó, de lehetnének többen, sokkal többen is.