Sport

2006.07.17. 09:32

Beszélgetés Annus Adriánal (2004.08.31)

<p align="justify"><strong>Ják - Vége van az athéni olimpiának, ami számunkra még mindig nem az eredményekről, a magyar sikerekről, a vasiak jó vagy kevésbé sikeres szerepléséről szól. Hanem a két volt/nincs aranyról, illetve a két szombathelyi atléta - s talán egy kicsit a mi szűkebb pátriánk - világraszóló meghurcoltatásáról.</strong> </p>

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

Megszólaltattuk a két érintettet, a kalapácsvető Annus Adriánt és a diszkoszvető Fazekas Róbertet, akik egy kicsit a lelkiállapotukba is bepillantást engedtek. 

Már a vasárnap késő esti te-levíziós műsorban is látszott, hogy Annus Adrián nincs valami fényes állapotban. Hétfőn délelőtt sincs. Jáki házában egy meggyötört, végsőkig elkeseredett ember fogad. A "hogy van?" kérdésre nincs papírra vethető válasz, csak félszavak. Jobb, ha az elején kezdjük. 

- Augusztus 17-én, kedden utaztunk ki Athénba, ahol éltük az eltervezett életünket. Szerdán megjöttem a dobóedzésről, ettünk, aztán a szobámban lefeküdtem pihenni. Arra ébredtem, hogy csengetnek az apartman ajtaján. Az edzőm, Vida Józsi kiment, aztán hallottam, hogy Mr. Annust emlegetnek. A WADA küldötte szúrópróbaszerű, vérvétellel kombinált ellenőrzésre hívott. Autóval bevittek a klinikára, egy pillanatig sem mozdultak el mellőlem, és - a papírmunkát is beleszámítva - úgy egy-másfél óra múlva végeztünk. Másnap volt egy súlyemelőedzésünk és pénteken reggel a selejtező. Ha lett volna okom az ijedtségre, hogy csináltam volna meg a kora reggeli selejtezőt első dobásra, ahogy a nagykönyvben megvan írva? Ott volt a szombat még egy "tonizál ra, harmadszor is rendelkezésre? 

- Hogy mi van a háttérben, csak sejtem, de nem beszélek róla. Maradjunk abban, hogy négy napjuk volt arra, s ez kellett is nekik, hogy kreáljanak valami indokot ellenem.
- Az indok az, hogy többszöri felszólítás ellenére nem állt a WADA-ellenőrök rendelkezésére. Miért?
- Annyi minden történt; Fazekassal miért bántak úgy, ahogy bántak? A súlyemelő Kovács Zoltánt visszahívták új vizsgálatra, utána elutasították. Gyurkovicsnak nem hajlandók kiadni a C-mintáját, hogy megvédhesse magát. A szabályok mögé könnyű bújni. 

- Amiket, ha ezt vállaltuk, be kell tartani.
- Igen, elismerem. De van emberség és tisztesség is a világon. Hajnali egykor jönni - nem is csengettek be.
Ezt Annus Adrián édesapja - aki akkor a házban volt, megerősíti: "a függönyön keresztül figyeltük őket, beszélgettek, de egyszer sem csengettek."
- Persze joguk van mindenhez; kicitálni egy másik ország csendőrségére... Mi vagyok én, bűnöző? - folytatja Adrián, és már nyoma sincs a magára erőltetett higgadtságnak. Fel alá járkál, mint egy ketrecbe zárt - cigarettázó - oroszlán, s a monológok közben nemegyszer elszorul a torka, könnybe lábad a szeme. - Megfenyegetik a sajtó képviselit, ha dolgoznak, kiutasítják őket az országból?! Tudom, a jog nincs mellettem, de egyszer csak az ember besokall. Míg ők mindenkivel szemben mindent megtehetnek, szentek és sérthetetlenek, addig én totálisan kiszolgáltatott voltam. Itt már bármi megtörténhet. Nem volt könnyű dolguk, jó pár napig keresték az indokot, hogy kicsinálhassanak. 

- A NOB orvosi bizottságának elnöke azt mondta, Fazekas esete nyomán került újra a figyelem középpontjába.
- És azt is mondta, hogy egy névtelen levél nyomán már egy éve figyeltek ránk. Ezt megerősíthetem, mert mi is így éreztük. Akkor meg miért kockáztattunk volna; mondom, rengetegszer vizsgáltak, és magán az olimpián sem egyszer. Kerestek, s ha lett volna, biztosan találtak is volna valamit. De nem volt semmi, s az ő a nagyszerű jogászaiknak is négy napba telt, hogy valamit kisüssenek, és elvehessék az aranyérmet. 

- És a slusszpoén az, hogy klönböző embertől származó vizeletekről beszélnek.
- Schmitt Pál képviselt azon a bizonyos tisztázó beszélgetésen, amit köszönök neki. Nem volt ott már esély. Ebből annyi igaz, hogy a tesztoszteronszint nem volt egyforma, de bőséggel a megengedett határon belüli. Orvosoktól tudom, hogy ez folyamatosan változik az emberben. Kis porszemek vagyunk mi egy hatalmas dollár százmilliókat felemésztő gépezetben. És abban már nem is hiszek, hogy az igazság győzni tud... Annyi minden jár a fejemben; ha csak az egyik minta is lenne az enyém, de az negatív. Akkor miért kellene egy másik emberé?! Amit velem csináltak, negatív diszkrimináció. Rendeljék akkor vissza a többieket is. Ha teszem azt, az én számom a játékok vége felé van, vagy mondjuk szerdán befejeződik az olimpia, akkor most olimpiai bajnok lehetnék? Igen, van a jog, a szabályok, meg van tolerancia. Hiszen Oszama bin Ladent nem ismerik úgy a világon, mint engem. Úgy kezeltek, mint egy körözött bűnözőt, nekem nem járt ki az ártatlanság vélelme, mint mondjuk egy gyilkosnak, míg nem ítélkeznek felette. Nem érdekel az olimpiai bajnoki cím, ha az éremre rágondolok, hány-ingert kapok. De egy valamit nem vehetnek el tőlem. Én ott benn, a stadionban azt a versenyt megnyertem és világraszóló dolgot produkáltam... 

- Van élet a "halál" után?
- Igen, civil élet. A lányom, Franciska miatt is talpra kell állnom. â most iskolába megy, és fel kell nevelnünk. Egy hete még olimpiai bajnok voltam, most meg azt sem tudom, van-e még állásom. Még gondolkodnom kell, keressük a módot a jogorvoslatra. Sokan biztatnak, felajánlották a segítségüket neves ügyvédi irodák itthon és külföldön is. Mérlegelem a lehetőségeket. És higgyék el, rettenetesen sajnálom, hogy erről szólt az olimpia; nem tehetek róla.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!