A mester boldog és marad

2019.06.28. 21:47

Gasper Okorn vezetőedzővel a Falco bajnoki címet hozó szezonjáról

Bár döcögősen indult a 2018–2019-es NB I-es kosárszezon a Falco-Vulcano Energia KC Szombathely számára, a csapat akkor mutatta a legjobb arcát, amikor kellett, a középszakaszban és playoffban szinte átsöpört a mezőnyön, és magabiztosan gyűjtötte be a klub történetének második bajnoki címét. Gasper Okorn vezetőedző boldog – és marad.

Tóth Gábor

Nagy (volt) az öröm a döntő után. Elöl balról a második Gasper Okorn vezetőedző, az álló sorban jobbról az első a segítője, Milos Konakov. Mindketten folytatják a megkezdett munkát Fotó: Unger Tamás

Fotó: Unger Tamás

A nyáron nagy változások voltak a 2017-es és a 2018-as szezont is ezüstéremmel záró sárga-fekete gárda háza táján. Távozott például a sikeredző Srecko Sekulovic, akinek helyét a szlovén Olimpija Ljubljanát két éve bajnoki címig vezető Gasper Okorn vette át. Úgy tűnt, minőségi játékoskeretet sikerült összehozni, hiszen Curry (Telekom Bonn, német), Balmazovic (Turow Zgorzelec, lengyel), Bruinsma (Donar Groningen, holland) és Reddic (Belfius Mons-Hainaut, belga) is jó csapatból, erős bajnokságból érkezett. A Falco mégis két vereséggel kezdte a szezont, majd a vártnál kicsit korábban búcsúzott a FIBA Európa-kupából. Ekkor még a közvélemény és a szakma sem emlegette bajnokesélyesként a csapatot. Váradi sérülésből lábadozott, sérvműtét miatt pedig Bruinsma dőlt ki hosszú időre – őt Pustahvar helyettesítette. Nem jöttek az eredmények, Norfleet, majd Pustahvar is távozott a csapattól. Két visszatérővel viszont bővült a keret, Govens (Nizhny Novgorod, orosz) és Perl (Estudiantes Madrid, spanyol) ismét sárga-feketébe öltözött. Igaz, egyikük sem volt csúcsformában, idő kellett, míg utolérték magukat. A szezon mélypontja a győri kupadöntő volt, ahol a favorit Falco a sérülésektől tizedelt Szolnoktól kapott ki. Ekkor már szinte az egész ország temette a csapatot.

Sikerült talpra állni

A szombathelyi alakulat viszont ezúttal sem adta fel, ismét talpra állt – a többi pedig már történelem. A Falco feltornázta magát az alapszakasz harmadik helyére, a középszakasz nyolc meccsét hét győzelemmel tudta le, fellépett a második helyre. A playoffban pedig 3-0-val söpörte ki a Kecskemétet, a Szolnokot, végül a döntőben a megyei rivális Körmendet is. A finisben persze már mindenki arról beszélt, hogy a Falco a toronymagas esélyes, csak elbukhatja a bajnoki címet – a sárga-feketék pedig elbírták a hirtelen rájuk rakott terhet.

– Amikor a Falcóhoz kerültem, egy sikeres edző munkáját vettem át, aki az elmúlt két szezonban kétszer bajnoki, egyszer pedig kupadöntőbe vezette a csapatot – kezdte az évértékelő beszélgetést Gasper Okorn, a Falco-Vulcano Energia KC Szombathely mestere. – A vezetőség célkitűzése az volt, hogy a Falcót továbbra is az élmezőnyben tartsuk. Hamar ráeszméltem, hogy a szurkolóknak még nagyobbak az elvárásaik – gyorsan nagy nyomás alá kerültem. Mivel én is mindig komoly elvárásokat tűztem ki magam elé, elfogadtam, hogy a bajnoki cím a cél. Mind az életben, mind a munkában bizonyos alapelveket követve haladok lépésről lépésre. Szombathelyen is így dolgoztam. Nem ma kezdtem edzősködni, de nem tagadom, a legnehezebb szezon van mögöttem – hosszú volt, tele stresszel, több csalódást keltő eredménnyel. De a végén az édes győzelem várt, büszke vagyok arra a munkára, amelyet elvégeztünk és természetesen büszke vagyok a bajnoki címre.

Alkalmazkodni kellett

– Gyakran voltunk padlón, de valahogy mindig sikerült talpra állnunk – folytatta Gasper Okorn. – Januártól március közepéig éltük meg talán a szezon legnehezebb időszakát. A fő kérdés akkor már az volt, hogy képesek leszünk-e csapattá kovácsolódni, vagy teljesen szétesünk, a középszerűség szintjére süllyedve. Az, hogy papíron megvan a kellő minőség a csapatban, soha nem volt kérdés. De a sok jó egyéni képességgel rendelkező játékos nem mindig alkot igazi, ütőképes csapatot. A minőségi játékosok ugyanis általában jókora önérzettel rendelkeznek. És itt jövök én a képbe: nehéz kompromisszumokat kellett kötni. Mindenkinek alkalmazkodnia kellett – nekem is. Amikor ezeket a kompromisszumokat mindannyian elfogadtuk, akkor váltunk igazi csapattá. Az alapszakaszbeli fiaskók és az elbukott kupadöntő után már nagyon paprikás volt a hangulat az öltözőben, nem kíméltük egymást. Aztán kulcsfontosságú győzelmet arattunk Kecskeméten, majd a középszakaszban szintén fontos diadalt csikartunk ki Szolnokon – ekkor csíptük meg a második helyet, és ekkor kezdett hinni abban igazán a társaság, hogy messzire juthat. Nem titok, hogy a leggyengébb időszakunk Govens és Perl érkezéséhez, Bruinsma visszatéréséhez köthető. Mindhárman kiváló játékosok, de szinte új csapatot kellett felépítenünk menet közben az alapoktól. Nehéz munka volt, de megoldottuk.

A legjobbkor a topon

– Az újjáépítés és a mentális rendrakás pillanataiban sem feledkeztem meg a bajnoki címről – jelezte Gasper Okorn. – Tudtam, hogy hosszú a szezon, amit csak akkor bírunk, ha ésszel osztjuk be az erőnket. Nem számított, hogy mi történt velünk, győztünk vagy kikaptunk, mindig a megszokott módon dolgoztunk, készültünk: sok időt töltöttünk fitnesztréninggel, figyeltünk a regenerációra. Van egy szabályom, amit mindig betartok: nálam csak százszázalékos állapotban lévő játékos léphet pályára. A legkisebb sérülést is mindig ki kell pihenni – lehet, hogy rövid távon veszélyes pihentetni egy kulcsembert, de hosszú távon mindig meghálálja magát ez a döntés. Az alap- és a középszakaszban is kapott mindenki elegendő pihenőt. Nem keseregtünk, ha felforgatott kerettel léptünk pályára. Így viszont a playoffnak minden játékosom frissen és egészségesen futhatott neki. Persze talán szerencsénk is volt, de a szerencse a bátrak mellé szegődik. Úgy gondolom, hogy az utolsó időszakban mi voltunk fizikailag a legjobb állapotban, így szinte minden meccsünkön gyors, agresszív játékot játszhattunk. Ez pedig húsz győzelmet és csupán egyetlen vereséget eredményezett az utolsó három hónapban – valamint 13 győzelmet zsinórban, 9-0-t a playoffban. A mi védekezésünk volt a legjobb, sok labdát szereztünk, nagyszerű támadásokat vezettünk, a csodálatos gólpasszok pedig a remek csapategységről tanúskodnak.

– A statisztikákból kitűnik, hogy a Falco nem rendelkezik kifejezett vezérrel, nincs játékosunk talán egyetlen kategóriában sem a top 10-ben – folytatta a bajnokcsapat mestere. – Volt hét emberünk, akik átlagban kaptak 23 és 29 perc közötti játékidőket, ezalatt 10–14 pontot szereztek. És volt még két hasznos kosarasunk, akikre szintén fontos feladat hárult. Így néz ki egy csapat. Nézzük csak meg az utolsó körmendi meccs statisztikáit, játsszunk el kicsit a számokkal. Ha a leginkább leterhelt játékosom átlagosan 28 percet játszik meccsenként, és van 40 mérkőzés a szezonban, akkor az 1120 percet jelent. Példának okáért az ellenfél egyik legjobb játékosa 35 percet töltött meccsenként a pályán, ami összesen 1400 percet jelent. A különbség itt már közel 300 perc! Ez a 300 perc így hétmeccsnyi játékidőnek felel meg – ami nagyon nem mindegy egy ilyen hosszú szezonnál. A kezdő ötös felállítása is taktika kérdése. Nálam nem az számít, hogy ki kezdi a meccset, hanem az, hogy ki dönti el, ki mennyit tesz bele a közösbe. Szerintem a bajnoki cím az egész csapatot illeti, mindenki hozzátette a magáét.

Nagy (volt) az öröm a döntő után. Elöl balról a második Gasper Okorn vezetőedző, az álló sorban jobbról az első a segítője, Milos Konakov. Mindketten folytatják a megkezdett munkát Fotó: Unger Tamás

A szurkolók szeretete

– Ki kell térnem a szurkolóinkra is – váltott témát Gasper Okorn. – Ők a legjobbak az egész országban. Túlzás nélkül mondhatom, a támogatásuk nélkül a Falco nem lenne bajnok. Az a szeretet, rajongás, amelyben részesítettek minket a bajnoki döntőről hazatérve, karrierem legnagyobb élménye volt. Amikor a busz odaért az Aréna Savaria elé, azt hittem, hogy nem látok jól, hömpölygött a tömeg. Ha ez egyfajta jutalom volt a jól elvégzett munkánkért, akkor szeretném újra és újra átélni! Nem a serleg, nem az aranyérem, hanem a szurkolók fogadtatása, szeretete volt a legnagyobb díj számunkra. Szombathely a kosárlabdázás fellegvára. A klub egyre sikeresebb, egyre nő, vele együtt pedig a felelősség, az elvárás is egyre nagyobb és nagyobb lesz. De ez így van rendjén. A kosárlabda a szurkolókért van – ha ők boldogok, akkor én is boldog vagyok!

Folytatják a sikeredzők

És pénteken felgördült a függöny, pont került a tárgyalások végére: maradnak a Falcónál a sikerkovácsok.

– Nagy dolog megtartani egy bajnokcsapat edzőit, és nagy örömünkre szolgál, hogy sikerült hosszabbítanunk – jelezte Gráczer György, a Falco ügyvezető elnöke. – További kétéves szerződést kötöttünk a vezetőedző Gasper Okornnal és segítőjével, Milos Konakovval. Egy új rendszerű munka kezdődött a csapatnál az előző szezonban, amit folytathatnak. Remélem, hogy a szakmai munkájuk révén töretlenül fejlődik tovább a csapat.

– A tárgyalások során bebizonyosodott, hogy egyformán gondolkodunk a klub jövőjéről, így meg tudtunk állapodni. Ezúton is köszönöm a bizalmat. Biztosíthatok mindenkit, hogy továbbra is ugyanolyan motivált vagyok, mint egy évvel ezelőtt – reagált a nagyszerű hírre Gasper Okorn.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában