Nincs kapunyikorgás

Már több mint egy hónap eltelt azóta, hogy tragikus hirtelenséggel elhunyt Németh Pál, - többek között - a 2008 decemberében olimpi- ai ezüstérmessé nyilvánított Pars Krisztián edzője. A Dobó SE kalapácsvetője, aki jövő szerdán ünnepli 27. születésnapját, nehezen beszél a mesteredző hiányáról.

- Tizenkét éve az időm nagy részét vele töltöttem. A pótpapám volt; mindig, minden erejével, tudásával próbálta kihozni belőlem a maximumot, előrevinni és az élet-re is tanítani. Persze, tudtuk, hogy nagyon beteg. De azt is, hogy nagyon-nagyon erős. Hajtott, hogy az olimpiára felkészítsen, hogy eljussunk idáig; és soha nem látszott rajta a fájdalom. Így aztán nagyon váratlanul ért a halálhíre. Abban az időszakban a sérülésem miatt nem jártam ki a dobópályára, így én jóval később szembesültem az edzéseken is azzal, hogy nem hallom a kapunyikorgást, nem érkezik.

- Kivel, hogyan tovább?

- Hogy mi lesz pontosan a végleges megoldás, még nem tudom. Most Pali bácsi fia, Németh Zsolt irányítja az edzéseimet. Biztos, hogy ő jó megoldás lenne, de tudom, hogy nem egyszerű elhatároznia magát, sok mindent kell mérlegre tennie. De ha úgy dönt, akkor vele folytatnám a munkát.

- Amivel, úgy hallom, elég nagy lemaradásban van.

- Már decemberben, a keszthelyi edzőtáborban is voltak problémáim. Januárban Portugáliában is próbálkoztam, nagyjából egy hetet bírtam. Ott ért az MR-vizsgálat eredménye, gyorsan haza is jöttem, hogy mielőbb kezelhessenek. Végre sikerült megállapítani, mi okozza a bajt: a medenceívnél a csonthártya sérült, és mélyen egy izomhúzódásom is van. Ami azért nem javult eddig, mert felületileg kezeltük. Most injekciót kaptam, és végre el tudtam kezdeni edzeni. Ugyan még nem nagy intenzitással, csak fokozatosan. A szokásos március 15. helyett így májusig biztosan elhúzódik az alapozás. Ezért valószínűleg később kezdem a versenyszezont - ha egyáltalán lesznek versenyek. Már most hallani külföldi pénzdíjas viadalokról, amik idén elmaradnak, mert a szponzoraik visszaléptek.

- És milyen az élet olimpiai második helyezettként a dobópályán kívül?

- Rengetegen gratuláltak, megjutalmaztak, még a sportcsillagok országos gáláján is kárpótoltak, hogy a szavazás lezárta miatt kimaradtam a helyezettek közül. Az azért jó lenne, ha a hétköznapokhoz is megfelelő anyagi megbecsülést kapnék. Az egyesület erejéhez mérten mindent megpróbál, nettó 54 ezer forintról 94 ezerre emelte a fizetésemet. De azt most sem érzem, hogy a városnak fontos volnék, hogy valóban szeretne itt tartani. Közben pedig három más városban lévő egyesület is komoly ajánlatot tett. Így van mit latolgatnom. Az változást jelent az életemben, hogy amióta vezető hír lett a pekingi olimpiai negyedik helyről a második-ra való előrelépésem, szinte mindenki felismer. Még szoknom kell a népszerűséget, azt, hogy minden méteren megállítanak a média képviselői, de az utcán az emberek is. Sokan kérdezik, hogy mikor kapom meg az érmet?

- Mikor?

- Amíg nem fejeződik be a Tyihonék által indított per a Sportdöntőbíróságon, addig biztosan nem küldik. De azt már tudom, hogyha eljön az idő, az éremátadási ceremónia Szombathelyen lesz.