20°
18°
10°
2018. 12. 01. 06:30 | jegyzet@mediaworks.hu

Magyar klubcsapat még soha nem tudta legyőzni idegenben a fehérorosz BATE Boriszovot, s a helyzet sajnos csütörtök estére sem változott. Ismert, a Vidi FC küzdött, hajtott, de ahogy itthon, úgy idegenben is 2–0 lett a vége, nem ide.

Ugyanakkor az eddigi teljesítményükért elismerés illeti a fehérváriakat, nem sokan gondolták volna, hogy az utolsó körben még él a remény, ott is leszünk teltháznyian a Chelsea ellen. De ne rohanjuk előre, álljunk meg kicsit még a fehérorosz kalandnál, ami nem hagy nyugodni.

Tudom, régi sebeket tépek fel, de az egész ugye a Debrecennel kezdődött még 2012 augusztusában. Örültünk a Bl-sorsolásnak, hiszen a harmadik körben jöttek a nevesincs fehéroroszok. Az első, idegenbeli meccset uralta is a hajdúsági csapat, Sidibe szép gólt lőtt. Majd a 93. percben kapott egy kamuszabadrúgást a BATE, az egyik védőnk belecsúsztatott a beívelésbe, ami a gólszerzőnk combjáról a kapunkba pattant.

Feltámasztottuk a halottat, hogy aztán a visszavágón jöhessen a terített betli:

kilátástalan debreceni játékkal, Nikolov kiállításával és két ajándék vendéggóllal.

Sokan gondoltuk, hogy ez az életben nem ismétlődhet meg már, így lelkesedtünk, amikor 2014-ben újra a BATE került a Loki útjába. A hazai BL-selejtezőn nem is volt nagy gond, Sidibe megint gólt rúgott és ezúttal a végén sem bénáztunk.

Idegenben is vezettünk már, amikor úgy tűnt, innen tényleg nincs visszaút a fehéroroszoknak. Aztán az egyik légiósunk, Bouadla mégis az ellenfél segítségére sietett, mert már az első félidő végén kiállíttatta magát. Természetesen a BATE megrúgta a továbbjutást érő három gólt, az utolsót nyilván a 94. percben…

Aztán jött a Videoton elleni párharc 2015-ben, amikor a felejthető első meccsen 1–1-re végzett a két csapat, hogy aztán a visszavágó 60. percében a fehérváriak holland légiósa, Luijckx megkapja a második sárgáját, a Vidi pedig a mindent eldöntő, szokásos hajrábeli BATE-gólt.

Így érkeztünk el a mostani Európa Liga szezonig, ahol előzetesen mindenki azt taglalta, hogy a Chelsea más kávéház, a PAOK ellen talán egy bravúrpontra jók leszünk, ám igazán a BATE ellen van esélyünk. A többi ismert, ahogy itthon, úgy a boriszovi fagyban is megégtünk.

Most pedig úgy vagyok, mint Márkus László az ikonikus kabaréjelenetben, amikor darabokra szed egy bútort a következő felkiáltással: „Mi kerül ezen a fotelon 7200 forintba?” De tényleg, könyörgöm mondja már meg valaki, hogy miben jobb ez a színtelen, szagtalan fehérorosz gárda a mi élcsapatainknál?

Hozzászólások