JEGYZET

2019.12.27. 06:30

Tömeg és sport

Takács Zoltán

A január a tömegsport nagy hónapja, amikor a karácsonyi nagy zabálás után mérlegre lép az ember gyereke. Persze most még csak a bűntudat van (már akinél), amikor az utolsó utáni bejgli is eltűnik a gyomorban este tíz után, csak hogy előkerüljenek a sörök, hiszen anélkül a dartsközvetítés nem élhető át teljes testtel és lélekkel.

Az évek során annyival vagyok rutinosabb a témában, hogy

már előre eltervezem, miként fogom e bűnös időszak kilókban mérhető eredményét jóvátenni az új esztendőben.

A koncepció mindig nagy ívű, képzeletben a fogyás és az izomtömeg növelése is megjelenik, az állóképességem fejlesztéséről nem is beszélve.

Egy évtizede még a kosárlabda volt a fő mozgásforma, az állandó támadás és védekezés lüktető ritmusa csak úgy szívta le a karácsonyi pluszkilókat. Csakhogy ez az a játék, amelyben a rengeteg irányváltás kikezdi a bokát és a térdet, így hát be kellett látnom, hogy váltanom kell. Maradt a kispályás foci, ahol, ismerjük el, olykor azért lehet lazsálni, nem kell mindent támadást végigkísérni, az okos játékos néha el tud tűnni a pálya közepén, mint anno a legendás Albert Flórián.

Csakhogy bármennyire is kíméltem magam, a porckorongsérv leparancsolt a pályáról. Lehet, hogy nem kellett volna meccsenként átlagban háromszor reménytelen ollózási kísérletbe kezdenem és a hátamon landolnom?

Na mindegy, a rehabilitáció után még mindig maradt a futás, persze szigorúan csak rekortánon, a legmodernebb védőfelszereléssel és a lábat szinte feldobáló, méregdrága cipőcsodával. Egészen addig, ameddig egy-egy hosszabb rohanás után a nyújtásra már nem volt elég idő, vagy éppen a szakszerűség hiányzott, aminek következtében jöttek az izomgörcsök a lehető legváratlanabb helyeken és pillanatokban.

De sebaj, kint amúgy is hideg van tavasz közepéig, az edzőtermekben pedig minden adott az új, sportos életemhez. A súlyzós edzéseknél hamar megtanultam, hogy a lényeg a szabályosan végrehajtott feladatsor, s hogy pontosan tudjam, hogy mit miért csinálok. Még azok a szörnyű élmények sem tántorítottak el, amikor fekvenyomásnál rajtam maradt a túlméretezett súlytömeg, amit egy éppen arra járó, szánakozó tekintetű erőember operált le rólam. Az ilyen élményekkel azért még megbirkózik az ember, de a teniszkönyök alattomosan támad, s ha megérkezett, akkor egy toll felemelése is gondot okoz, nemhogy egy súlyzóé.

Így hát marad az úszás mint egy teljesen megbízható, monoton, ám biztonságos mozgásforma. Csak az a baj vele, hogy nem nagyon fogyaszt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!