Vízilabda Eb, 2014: Budapest vagy Isztambul lesz a befutó?

A határozatra jogosult testület, az Európai Úszó Liga (LEN) Bürója reykjavíki ülésén szavaz, és a magyar pályázatnak igen jó az esélye, bár vannak óvatosságra intő szempontok is. 

Ami a derűlátást erősítheti: a LEN minden korábbi magyarországi vizes eseményt nagy sikerként értékelt, a legfőbb vezető testület tagjai szívesen jönnek ide, amellett a szűk vezérkarnak magyar tagja is van Gyárfás Tamás személyében. Ő mint a LEN alelnöke nyilván hatásosan érvelhet Budapest mellett ezúttal is, ám a sportdiplomácia önmagában kevés, elegendő pénz is kell a rendezési jog elnyeréséhez. Amikor a kandidálók anyagi ajánlatot tesznek a LEN-nek az Eb marketingjogainak megvásárlására, elvben annak a pályázónak van jobb esélye a sikerre, amelyik többet ígér. Ezek az adatok persze titkosak, de az illetékesektől származó hírek szerint Budapest legfőbb vetélytársa, Isztambul egymillió eurót hajlandó áldozni azért, hogy ő legyen a házigazda, amellett a törökök pályázati anyagában szerepel állítólag az is, hogy egy vadonatúj uszodát is felhúznak a 2014-es Eb-rajtra. 

A felkínált összeg nem állhat messze a valóságtól, mivel a 2010-es vízilabda Európa-bajnokság esetében, amire Debrecen és Nagyvárad közösen pályázott, egymillióról szólt a magyar-román ajánlat. Aztán a kontinensviadalt mégis Zágráb kapta, jóllehet a horvát főváros kevesebbet, ha igaz, 800 ezer eurót kínált.

Az izlandi LEN-ülésen Budapest és Isztambul mellett harmadikként Belgrád pályázata is terítékre kerül, de bennfentesek szerint inkább taktikai lépésről van szó, mert a szerb főváros valójában a 2016-os Eb-t óhajtja magának, ezért most csak "előremenekül".

A magyar-török vizes rivalizálás nem most kezdődött, sokkal inkább folytatódik, tudniillik Budapest és Isztambul egyformán bejelentkezett az úszók 2013-as masters Európa-bajnokságáért is, más kérdés, hogy a nevető harmadik - a LEN március végi, titkos szavazással meghozott döntése értelmében - a hollandiai Eindhoven lett.
 

Mindenesetre ha a magyar főváros nyer a péntek 13-i voksoláson az izlandi fővárosban, nemcsak szerencsésnek vallhatja majd magát, hanem a remélt igen esetén kimagasló sikert is elkönyvelhet: negyedszer adhat otthont a vizes sportok európai csúcsrendezvényének. Budapesten 1926-ban, az akkor újonnan átadott Császár uszodában kezdődött az Eb-k sorozata, 1958-ban - az 1997-ig az úszókkal és műugrókkal közös kontinensversenyek keretében - a Hajós Alfréd uszodában zajlottak a mérkőzések, és ugyanott bonyolították le már "szólóban" a 2001-es férfi és női vízilabda Eb-t is.