A rózsaszín golyó

Amióta az európai sportcsatornák foghatóak nálunk, azóta figyelem a különféle sznúker és dartsversenyeket. Egy ideig úgy tekintett rájuk a világ – kicsit lekezelően –, mint a kocsmai sportokra, viszont a népszerűségük annyira megnőtt, hogy

ma már egy-egy rangos verseny közvetítési jogáért nagy tévétársaságok versengenek.

Bevallom, először magam is teljesen véletlenül ragadtam a képernyő előtt sznúkert látva. Nem ismervén a szabályokat, a szakkifejezéseket, leginkább az lepett meg, hogy milyen hatalmas asztalon és mennyi golyóval játsszák ezt a játékot. Persze magamból indultam ki, hogy amikor a cimboráimmal biliárdoztunk a klubban, sokszor még a három vagy négy golyóbis is soknak tűnt.

Mivel az apró lándzsák dobálása mellett erre a sokgolyós „valamire” gyorsan kíváncsi lettem, szerettem volna megismerni is. Ennek megfelelően fél évig – a tévén keresztül – autodidakta módon tanultam a sznúkert. És ma már elméletben nagyon jól értek hozzá. Hangsúlyoznám, elméletben…

Az évek, évtizedek során annyi kiváló játékost láttam a zöld posztó mellett „felnőni”, annyi nagy csatát, fantasztikus lökést, safety ütést csodálhattam meg, hogy érthető módon a vonzalmam azóta csak erősödött a sznúker iránt. És akkor még nem is szóltam a maximum breakekről, ami leginkább a darts kilencnyilasához mérhető teljesítmény, ugyanis tizenöt piros és tizenöt fekete golyó egymást váltó, hiba nélküli lyukba ütésével érhető el.

Örülök, hogy a legnagyobbak közül még láthattam Steve Davist vagy Stephen Hendryt. Miközben ebből a generációból a „Forgószél”, Jimmy White még ma is gyakorlatilag aktív, hiszen a legutóbbi, Mikuláskor véget ért Egyesült Királyság-bajnokságon Milton Keynes-ben még asztalhoz állt.

Néhány éve azonban már egy új társaság viszi a prímet. Mark Selbyre, Ronnie O’ Sullivanre, Judd Trumpra, illetve Neil Robertsonra gondolok. Nos, ők valamennyien ott voltak az említett bajnokságon a Marshall Arénában. A világranglistát vezető Trump le is győzte az aktuális világbajnok O’Sullivant, így a döntőben az Angliában élő ausztrál világranglista-harmadik, Robertson várt rá.

Kettejük párharca bőven éjfél után ért véget. Már úgy kellett kitámasztani a szemhéjamat, hogy el ne aludjak, de megérte. A parádés párharc végkimenetele ugyanis egyetlen, a még asztalon lévő utolsó előtti rózsaszín golyón múlott. A döntő frame-ben Trump kezében volt az esély, de hibázott, így Neil nyerte a vb-t követő legrangosabb sznúkertornát 10–9-re.