Terka-sztorik - Egyszer használatos

Igenám, csakhogy akik a ruhákat gyártják, azok is okosak, vagy talán még okosabbak. Tudják jól, hogy egy ruhának csak addig kell/szabad kitartania, amíg ki nem megy a divatból. Mivel pedig a divat gyorsan változik, ez maximum egy szezon. És ez alatt az idő alatt minden okos vegyszerrel dacolva a ruha színe kifakul, lebomlik a felhajtás, rövidre szalad fel a derék, az ujjak viszont ezzel szemben megnyúlnak.

Segítenek ebben az idővel nehezen dacoló, elasztikus szálak, meg a néha már az árcímke felrakásánál károsodott, foszlott szövet. Így aztán nem kell attól tartani, hogy mire fordul az időkerék és ugyanaz a fazon újra divatba jön, esetleg újfent fel tudja valaki venni az illető terméket. Kuka! Emlékszem, amikor diák voltam, az erdélyi asszonyoktól vásárolt széki rakott szoknyát a nagymamám hálóréklijeivel hordtam. Tartós, ropogós fehér házi vászon, a gallérján, kézelőjén horgolt csipke. Sokan irigyeltek érte, kérdezgették, hol vettem.

Büszkén meséltem, hogy a nagymama stafírungjából. Hát attól tartok, az én unokáim nem nagyon fognak az én stafírungommal dicsekedni, még akkor sem, ha addigra megint előkerülnek a ma divatos fazonok. Gondoskodik erről az okos divatipar.