Jó reggelt, Vas megye!

Méghozzá az egyik pincér érdeklődött a választott ételem felől: kérek-e a szarvaspörihez ubisalit? Előbb csak néztem értetlenül azon morfondírozva, hogy ez most valami kandikamera; majd a második gondolat, ami - még ha vánszorogva is, de - átfutott az agyamon: valamiről nagyon lemaradhattam az elmúlt pár hónapban, amióta nem voltam vendéglőben.

Azon nyomban újra átlapoztam az étlapot, és hatalmas kő esett le a szívemről: nem bolondultam meg, az ételek még mindig ugyanazok, mint eddig voltak.

Igaz, egyre több helyen lett feltüntetve a kis adag; lehet, hogy ezt próbálta becézgetéssel megkülönböztetni a felszolgáló? Na mindegy is, a lényeg, hogy az étel fenséges volt. Jólesett rá az ásványvíz. A bubis!