Elrozsdásodó nagyvárosok?

Rocco Turit sokan ismerik városunkban, hiszen Szombathely szerelmese, immáron 19. alkalommal töltötte el szabadságát a nyári urbanisztikai egyetem hallgatójaként. Reggio-Calabria tartomány Rende nevű helységében él, a Cassinói Tudományegyetemen dolgozik. Számos könyve jelent már meg, a többi között magyar nyelven.

A szerdai előadáson elsősorban a külvárosokra kívánta felhívni a figyelmet a kutató, aki szerint ezek az egységek ma Európa-szerte a legalkalmasabbak arra, hogy a hagyomány és a modernitás összeütközéséről szemléletes, makroszkopikus képet nyújtsanak. Rocco Turival elő-adása után beszélgettünk. Szóltam a francia külvárosok lázongó fiataljairól, akik nem képesek elviselni, hogy reménytelenül tengessék életüket a banlieu-kben, a falakkal körülvett negyedekben, vagy gettókban. Akik nem fogadják el, hogy a híd alatt emberek élnek és kukáznak, és hogy ronda, lakhatatlan házakban éljenek. Vandalizmust és devianciát szül mindez, aminek egyik fontos pontján éppen az építészet, az elhibázott városfejlesztési kon- cepciók sora áll. Ezért tehát azt mondom az afféle házak, amelyek a bennük lakók kultúrájával nem harmonizálnak, a stressz és az anómia növekedését eredményezik. Senki sem volt képes arra, mondjuk Párizsban, hogy lényegileg kezelje a túlzsúfoltságból eredő gondokat.

Az olasz szakember, aki rendszeresen tudósítja a vezető római és milánói lapokat, számos nápolyi orgánumban publikál, odáig ment szombathelyi előadásában, hogy kijelentette A jövő turistái talán New York és Kuala Lumpur, netán Tokió lakhatatlan felhőkarcolóinak elrozsdásodott maradványaihoz látogatnak majd el. Éppen úgy, ahogy manapság a Machu-Pichu romjaiban gyönyörködnek. E kijelentése többeket is vitára, illetve továbbgondolkodásra ösztönzött. A jelenlévők egyike, Gyulai István, Kispest főépítésze szerint autentikus Rocco Turi tanulmánya, mert mindaz, amit európai nagyvárosi jelenségként aposztrofál, igaz Budapestre is. Gyulai szerint óriási vita dúl a fővárosban az új magasház-negyedek építéséről, s e tekintetben - idézve a szakembert - hatalmas nyomás nehezedik a magyar építésztársadalomra. Szerinte Rocco Turi jól látja a problémákat, hiszen nem a teremtett, hanem a növekvő, a saját maga szerint épülő város az emberi.

Ezen utóbbi témakört érintve az olasz professzor egyértelműen hitet tett a humanizált környezet mellett. Mint mondta, Szombathely azért kedves számára, mert emberileg több köze van egy Nápoly melletti kisvároshoz, mint mondjuk egy tüchtig osztrák településhez. A városszociológus szerint a vasi megyeszékhely esélyei nagyon jók a tekintetben, hogy emberi léptékekben tágulhat, rendezheti át magát. Megkérdeztük a Fő tér átépítéséről is. A sok kő mindig takar valamit, néha talán koncepciótlanságot. Úgy hiszem, ha marad az eredeti jelleg, ez a tér valamikor piac volt, akkor nem sérülnek az alapvető elvek. Végül azzal zárta mondandóját Rocco Turi a 36. urbanisztikai nyári egyetemen, nagy taps közepette Ha el akarjuk kerülni, hogy az összeomlás végleg maga alá temessen mindannyiunkat, amint ez a Húsvét-szigetek esetében, az utolsó fa kivágásával történt, akkor arra van szükség, hogy bolygónk megmentésének tervét az összes társadalmi tényező, beleértve az építészeket is, elfogadja, és ne uralkodjon el közöttünk a széthúzás, kedves magyar barátaim.

A szerdai előadáson elsősorban a külvárosokra kívánta felhívni a figyelmet a kutató, aki szerint ezek az egységek ma Európa-szerte a legalkalmasabbak arra, hogy a hagyomány és a modernitás összeütközéséről szemléletes, makroszkopikus képet nyújtsanak. Rocco Turival elő-adása után beszélgettünk. Szóltam a francia külvárosok lázongó fiataljairól, akik nem képesek elviselni, hogy reménytelenül tengessék életüket a banlieu-kben, a falakkal körülvett negyedekben, vagy gettókban. Akik nem fogadják el, hogy a híd alatt emberek élnek és kukáznak, és hogy ronda, lakhatatlan házakban éljenek. Vandalizmust és devianciát szül mindez, aminek egyik fontos pontján éppen az építészet, az elhibázott városfejlesztési kon- cepciók sora áll. Ezért tehát azt mondom az afféle házak, amelyek a bennük lakók kultúrájával nem harmonizálnak, a stressz és az anómia növekedését eredményezik. Senki sem volt képes arra, mondjuk Párizsban, hogy lényegileg kezelje a túlzsúfoltságból eredő gondokat.

Az olasz szakember, aki rendszeresen tudósítja a vezető római és milánói lapokat, számos nápolyi orgánumban publikál, odáig ment szombathelyi előadásában, hogy kijelentette A jövő turistái talán New York és Kuala Lumpur, netán Tokió lakhatatlan felhőkarcolóinak elrozsdásodott maradványaihoz látogatnak majd el. Éppen úgy, ahogy manapság a Machu-Pichu romjaiban gyönyörködnek. E kijelentése többeket is vitára, illetve továbbgondolkodásra ösztönzött. A jelenlévők egyike, Gyulai István, Kispest főépítésze szerint autentikus Rocco Turi tanulmánya, mert mindaz, amit európai nagyvárosi jelenségként aposztrofál, igaz Budapestre is. Gyulai szerint óriási vita dúl a fővárosban az új magasház-negyedek építéséről, s e tekintetben - idézve a szakembert - hatalmas nyomás nehezedik a magyar építésztársadalomra. Szerinte Rocco Turi jól látja a problémákat, hiszen nem a teremtett, hanem a növekvő, a saját maga szerint épülő város az emberi.

Ezen utóbbi témakört érintve az olasz professzor egyértelműen hitet tett a humanizált környezet mellett. Mint mondta, Szombathely azért kedves számára, mert emberileg több köze van egy Nápoly melletti kisvároshoz, mint mondjuk egy tüchtig osztrák településhez. A városszociológus szerint a vasi megyeszékhely esélyei nagyon jók a tekintetben, hogy emberi léptékekben tágulhat, rendezheti át magát. Megkérdeztük a Fő tér átépítéséről is. A sok kő mindig takar valamit, néha talán koncepciótlanságot. Úgy hiszem, ha marad az eredeti jelleg, ez a tér valamikor piac volt, akkor nem sérülnek az alapvető elvek. Végül azzal zárta mondandóját Rocco Turi a 36. urbanisztikai nyári egyetemen, nagy taps közepette Ha el akarjuk kerülni, hogy az összeomlás végleg maga alá temessen mindannyiunkat, amint ez a Húsvét-szigetek esetében, az utolsó fa kivágásával történt, akkor arra van szükség, hogy bolygónk megmentésének tervét az összes társadalmi tényező, beleértve az építészeket is, elfogadja, és ne uralkodjon el közöttünk a széthúzás, kedves magyar barátaim.

A szerdai előadáson elsősorban a külvárosokra kívánta felhívni a figyelmet a kutató, aki szerint ezek az egységek ma Európa-szerte a legalkalmasabbak arra, hogy a hagyomány és a modernitás összeütközéséről szemléletes, makroszkopikus képet nyújtsanak. Rocco Turival elő-adása után beszélgettünk. Szóltam a francia külvárosok lázongó fiataljairól, akik nem képesek elviselni, hogy reménytelenül tengessék életüket a banlieu-kben, a falakkal körülvett negyedekben, vagy gettókban. Akik nem fogadják el, hogy a híd alatt emberek élnek és kukáznak, és hogy ronda, lakhatatlan házakban éljenek. Vandalizmust és devianciát szül mindez, aminek egyik fontos pontján éppen az építészet, az elhibázott városfejlesztési kon- cepciók sora áll. Ezért tehát azt mondom az afféle házak, amelyek a bennük lakók kultúrájával nem harmonizálnak, a stressz és az anómia növekedését eredményezik. Senki sem volt képes arra, mondjuk Párizsban, hogy lényegileg kezelje a túlzsúfoltságból eredő gondokat.

Az olasz szakember, aki rendszeresen tudósítja a vezető római és milánói lapokat, számos nápolyi orgánumban publikál, odáig ment szombathelyi előadásában, hogy kijelentette A jövő turistái talán New York és Kuala Lumpur, netán Tokió lakhatatlan felhőkarcolóinak elrozsdásodott maradványaihoz látogatnak majd el. Éppen úgy, ahogy manapság a Machu-Pichu romjaiban gyönyörködnek. E kijelentése többeket is vitára, illetve továbbgondolkodásra ösztönzött. A jelenlévők egyike, Gyulai István, Kispest főépítésze szerint autentikus Rocco Turi tanulmánya, mert mindaz, amit európai nagyvárosi jelenségként aposztrofál, igaz Budapestre is. Gyulai szerint óriási vita dúl a fővárosban az új magasház-negyedek építéséről, s e tekintetben - idézve a szakembert - hatalmas nyomás nehezedik a magyar építésztársadalomra. Szerinte Rocco Turi jól látja a problémákat, hiszen nem a teremtett, hanem a növekvő, a saját maga szerint épülő város az emberi.

Ezen utóbbi témakört érintve az olasz professzor egyértelműen hitet tett a humanizált környezet mellett. Mint mondta, Szombathely azért kedves számára, mert emberileg több köze van egy Nápoly melletti kisvároshoz, mint mondjuk egy tüchtig osztrák településhez. A városszociológus szerint a vasi megyeszékhely esélyei nagyon jók a tekintetben, hogy emberi léptékekben tágulhat, rendezheti át magát. Megkérdeztük a Fő tér átépítéséről is. A sok kő mindig takar valamit, néha talán koncepciótlanságot. Úgy hiszem, ha marad az eredeti jelleg, ez a tér valamikor piac volt, akkor nem sérülnek az alapvető elvek. Végül azzal zárta mondandóját Rocco Turi a 36. urbanisztikai nyári egyetemen, nagy taps közepette Ha el akarjuk kerülni, hogy az összeomlás végleg maga alá temessen mindannyiunkat, amint ez a Húsvét-szigetek esetében, az utolsó fa kivágásával történt, akkor arra van szükség, hogy bolygónk megmentésének tervét az összes társadalmi tényező, beleértve az építészeket is, elfogadja, és ne uralkodjon el közöttünk a széthúzás, kedves magyar barátaim.

Az olasz szakember, aki rendszeresen tudósítja a vezető római és milánói lapokat, számos nápolyi orgánumban publikál, odáig ment szombathelyi előadásában, hogy kijelentette A jövő turistái talán New York és Kuala Lumpur, netán Tokió lakhatatlan felhőkarcolóinak elrozsdásodott maradványaihoz látogatnak majd el. Éppen úgy, ahogy manapság a Machu-Pichu romjaiban gyönyörködnek. E kijelentése többeket is vitára, illetve továbbgondolkodásra ösztönzött. A jelenlévők egyike, Gyulai István, Kispest főépítésze szerint autentikus Rocco Turi tanulmánya, mert mindaz, amit európai nagyvárosi jelenségként aposztrofál, igaz Budapestre is. Gyulai szerint óriási vita dúl a fővárosban az új magasház-negyedek építéséről, s e tekintetben - idézve a szakembert - hatalmas nyomás nehezedik a magyar építésztársadalomra. Szerinte Rocco Turi jól látja a problémákat, hiszen nem a teremtett, hanem a növekvő, a saját maga szerint épülő város az emberi.

Ezen utóbbi témakört érintve az olasz professzor egyértelműen hitet tett a humanizált környezet mellett. Mint mondta, Szombathely azért kedves számára, mert emberileg több köze van egy Nápoly melletti kisvároshoz, mint mondjuk egy tüchtig osztrák településhez. A városszociológus szerint a vasi megyeszékhely esélyei nagyon jók a tekintetben, hogy emberi léptékekben tágulhat, rendezheti át magát. Megkérdeztük a Fő tér átépítéséről is. A sok kő mindig takar valamit, néha talán koncepciótlanságot. Úgy hiszem, ha marad az eredeti jelleg, ez a tér valamikor piac volt, akkor nem sérülnek az alapvető elvek. Végül azzal zárta mondandóját Rocco Turi a 36. urbanisztikai nyári egyetemen, nagy taps közepette Ha el akarjuk kerülni, hogy az összeomlás végleg maga alá temessen mindannyiunkat, amint ez a Húsvét-szigetek esetében, az utolsó fa kivágásával történt, akkor arra van szükség, hogy bolygónk megmentésének tervét az összes társadalmi tényező, beleértve az építészeket is, elfogadja, és ne uralkodjon el közöttünk a széthúzás, kedves magyar barátaim.

Az olasz szakember, aki rendszeresen tudósítja a vezető római és milánói lapokat, számos nápolyi orgánumban publikál, odáig ment szombathelyi előadásában, hogy kijelentette A jövő turistái talán New York és Kuala Lumpur, netán Tokió lakhatatlan felhőkarcolóinak elrozsdásodott maradványaihoz látogatnak majd el. Éppen úgy, ahogy manapság a Machu-Pichu romjaiban gyönyörködnek. E kijelentése többeket is vitára, illetve továbbgondolkodásra ösztönzött. A jelenlévők egyike, Gyulai István, Kispest főépítésze szerint autentikus Rocco Turi tanulmánya, mert mindaz, amit európai nagyvárosi jelenségként aposztrofál, igaz Budapestre is. Gyulai szerint óriási vita dúl a fővárosban az új magasház-negyedek építéséről, s e tekintetben - idézve a szakembert - hatalmas nyomás nehezedik a magyar építésztársadalomra. Szerinte Rocco Turi jól látja a problémákat, hiszen nem a teremtett, hanem a növekvő, a saját maga szerint épülő város az emberi.

Ezen utóbbi témakört érintve az olasz professzor egyértelműen hitet tett a humanizált környezet mellett. Mint mondta, Szombathely azért kedves számára, mert emberileg több köze van egy Nápoly melletti kisvároshoz, mint mondjuk egy tüchtig osztrák településhez. A városszociológus szerint a vasi megyeszékhely esélyei nagyon jók a tekintetben, hogy emberi léptékekben tágulhat, rendezheti át magát. Megkérdeztük a Fő tér átépítéséről is. A sok kő mindig takar valamit, néha talán koncepciótlanságot. Úgy hiszem, ha marad az eredeti jelleg, ez a tér valamikor piac volt, akkor nem sérülnek az alapvető elvek. Végül azzal zárta mondandóját Rocco Turi a 36. urbanisztikai nyári egyetemen, nagy taps közepette Ha el akarjuk kerülni, hogy az összeomlás végleg maga alá temessen mindannyiunkat, amint ez a Húsvét-szigetek esetében, az utolsó fa kivágásával történt, akkor arra van szükség, hogy bolygónk megmentésének tervét az összes társadalmi tényező, beleértve az építészeket is, elfogadja, és ne uralkodjon el közöttünk a széthúzás, kedves magyar barátaim.

Ezen utóbbi témakört érintve az olasz professzor egyértelműen hitet tett a humanizált környezet mellett. Mint mondta, Szombathely azért kedves számára, mert emberileg több köze van egy Nápoly melletti kisvároshoz, mint mondjuk egy tüchtig osztrák településhez. A városszociológus szerint a vasi megyeszékhely esélyei nagyon jók a tekintetben, hogy emberi léptékekben tágulhat, rendezheti át magát. Megkérdeztük a Fő tér átépítéséről is. A sok kő mindig takar valamit, néha talán koncepciótlanságot. Úgy hiszem, ha marad az eredeti jelleg, ez a tér valamikor piac volt, akkor nem sérülnek az alapvető elvek. Végül azzal zárta mondandóját Rocco Turi a 36. urbanisztikai nyári egyetemen, nagy taps közepette Ha el akarjuk kerülni, hogy az összeomlás végleg maga alá temessen mindannyiunkat, amint ez a Húsvét-szigetek esetében, az utolsó fa kivágásával történt, akkor arra van szükség, hogy bolygónk megmentésének tervét az összes társadalmi tényező, beleértve az építészeket is, elfogadja, és ne uralkodjon el közöttünk a széthúzás, kedves magyar barátaim.

Ezen utóbbi témakört érintve az olasz professzor egyértelműen hitet tett a humanizált környezet mellett. Mint mondta, Szombathely azért kedves számára, mert emberileg több köze van egy Nápoly melletti kisvároshoz, mint mondjuk egy tüchtig osztrák településhez. A városszociológus szerint a vasi megyeszékhely esélyei nagyon jók a tekintetben, hogy emberi léptékekben tágulhat, rendezheti át magát. Megkérdeztük a Fő tér átépítéséről is. A sok kő mindig takar valamit, néha talán koncepciótlanságot. Úgy hiszem, ha marad az eredeti jelleg, ez a tér valamikor piac volt, akkor nem sérülnek az alapvető elvek. Végül azzal zárta mondandóját Rocco Turi a 36. urbanisztikai nyári egyetemen, nagy taps közepette Ha el akarjuk kerülni, hogy az összeomlás végleg maga alá temessen mindannyiunkat, amint ez a Húsvét-szigetek esetében, az utolsó fa kivágásával történt, akkor arra van szükség, hogy bolygónk megmentésének tervét az összes társadalmi tényező, beleértve az építészeket is, elfogadja, és ne uralkodjon el közöttünk a széthúzás, kedves magyar barátaim.