Új régészeti törvény, takarékos feltárás

Azt is szabályozzák, hogy a nagyberuházásoknál az előzetes régészeti dokumentáció készítését és a több megyét érintő feltárásokat a jövőben ismét központi szerv, a Nemzeti Múzeum fogja végezni. A Szeleste elkerülő előzetes feltárását még a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) végezte, amint az összes nagyberuházás előzetes feltárását. 2010-ben a megyei múzeumok visszakapták ezt a jogot (most a megyeiek ásnak Hegyfalunál), ami az új törvénnyel megint központi szervhez kerül. 





Kiss Péter  (balról) és Udvardi Balázs, a megyei múzeum munkatársai a 86-os út feltárásán talált leletekkel (Fotó:  Benkő Sándor) 



Hamarosan befejeződik a 86-os gyorsforgalmú út építését megelőző régészeti próbafeltárás a Szeleste-Pósfa-Hegyfalu szakasz 13 lelőhelyén. A munkát a megyei múzeum a törvényi szabályozás miatt csak kisebb területen tudja végezni. 

Az ásatáson, amely  október 24-től december 14-ig tart, többségében őskori leletek bukkantak fel, ezek egy része már a Savaria Múzeum Pásztor utcai raktárában van. A rézkori, kora és késő bronzkori, kelta emlékeken kívül találtak avarkori, honfoglaláskori és Árpád-kori leleteket is. Előkerültek az egykori falvak házai, kútjai, gödrei, azokban főleg kerámiák, köztük sok ép, egész, szép darab található. 

Az itt kinyitott  temetőkben van 16 bronzkori  urnasír,  5 kelta, feltártak két csontvázas avar sírt is. A tárgyi leletek között van  például kard az egyik kelta sírból, bronztőr, nyakperec és egy honfoglaláskori csáklya.    




Kiss Péter régész (balról) és Udvardi Balázs  a 86-os  út  próbafeltárásán talált leleteket dolgozzák fel a Savaria MúzeumPásztor utcai raktárában (Fotó: Benkő Sándor)



- Amikor befejeződik a próbafeltárás, megkezdődik az előkerült leletek feldolgozása, és azzal párhuzamosan a teljes felületű feltáró munka is   - tudjuk meg dr. Kiss Péter régésztől, aki a feltárásokat koordinálja. 

- Az embereket a  leletek mellett az is érdekli, miért megy el ilyen sok pénz a régészetre. Ez azonban már nem így van. Tavaly óta törvény limitálja a nagy beruházások régészeti feltárására fordítható összegeket. Az M86 Szeleste-Csorna projekt Vas megyei szakaszának próbafeltárására így bruttó 50 millió forint jutott. Ebből az összegből kell fedezni a munkagépeket, a földmunkásokat, a szakmai stábot, az eszközöket, csomagoló és konzerváló anyagokat, a helyszíni infrastruktúrát. A pénz másik részét az elsődleges feldolgozásra kell fordítani: mosásra, restaurálásra, dokumentáció készítésére, szakmai feldolgozásra és a tárgyak nyilvántartásba vételére.

Összehasonlításként: a Szombathely-Vát és a Szeleste elkerülő szakaszok 17 lelőhelyének előzetes ásatása 2008-2009-ben mintegy 1 milliárd forintba került. Ezt még a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (ma: Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ) Szombathelyen jelenleg is működő 2. számú régiója végezte. 

- A törvényi szabályozás miatt jelenleg ennek az összegnek töredéke áll rendelkezésre, így a  takarékos munkaszervezés ellenére is csak kisebb területet lehet feltárni, és sokkal rövidebb idő, három hónap alatt kell befejezni a feldolgozó munkát is - mondja a régész.   




A Nemzeti Múzeum kapja a jogot

A parlament hétfőn fogadta el az új régészeti törvényt, amely a földben található emlékek közül csak a jelentőseket jelöli meg a régészeti örökség részeként, azaz védendőként. A tervezett rendelet azt is szabályozza, hogy a nagyberuházások esetében az előzetes régészeti dokumentáció készítését és a több megyét érintő feltárásokat a jövőben ismét központi szerv, a  Nemzeti Múzeum fogja végezni.   2007-2010 között a KÖSZ végezte az összes nagyberuházás régészeti feltárásait, törvényileg monopolhelyzetben voltak.  2010-ben a megyei múzeumok visszakapták ezt a jogot, ami most megint   visszakerül központi szervhez.