Szombathely

2013.11.07. 14:25

A magyar tudományt ünnepelték az egyetemen

Szombathely - A tudomány napjának indult, aztán a tudomány hete (hónapja) lett belőle. Csütörtökön a Magyar Tudomány Ünnepét ülték meg a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában: "Velünk élő tudomány" címmel, néhány híján hetven előadással.

Ölbei Lívia

Bár bölcsészettudományi kar Szombathelyen már nincsen, szerencsére bölcsészettudományi szekciók fölállhattak a csütörtöki nyüzsgő, élénk és népes konferencián a Berzsenyi téri D épületben. A Magyar Tudomány Ünnepén a nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelemtudományi, társadalomtudományi, valamint a több szekcióra osztott neveléstudományi szekcióban - plusz a sporttudományi szakmai napon - összesen majdnem 70 előadás hangzott el. Az előadásoknak körülbelül a fele a neveléstudomány területét érintette.

Az irodalomtudományi szekcióban Czetter Ibolya Márai Sándor népszerűségének okait elemzi. Fotó: Ohr Tibor

Az irodalomtudományi szekcióban a véletlenek különös játéka folytán több előadás is fölvetette a siker természetrajzának - és például a minőséggel való kapcsolatának - kérdéseit. Czetter Ibolya A velünk élő Márai címmel azokat a – sokszor irodalmon kívüli – tényezőket vette számba, amelyek Márai a „piacképes Márai" megjelenéséhez vezettek. Mint mondta, a rendszerváltozás után természetes volt, hogy az élete nagy részét nyugati emigrációban leélt, épp ezért Magyarországon évtizedekig indexen tartott szerzőt felfedezi az irodalmi, olvasói közvélemény. Az érdeklődés lehetett volna szalmaláng, De ez a tűz, úgy tűnik, nem alszik ki. Márai életművének néhány darabja (bár Czetter Ibolya szerint nem feltétlenül a valóban jelentős életmű legjobb darabjai) ma is világszerte nagy népszerűségnek örvendenek. Márai divatba jött. Az okok szerteágazóak, de van egy-két kulcsszó: műfordítás (főleg a nyelvbe zárt magyar irodalom számára) és marketing. Czetter Ibolya különben azt sejti, Márai lepődne meg a legjobban, ha tudná, hogy személye-életműve szoros összefüggésbe hozható a népszerűséggel, a sikerrel. Főleg, hogy ő maga azt tartotta: „Minden siker gyanús." Szuverén személyiségként kizárólag az „egyenrangú olvasóval megvívott harc" árán elért meggyőzést tekintette sikernek, hozzátéve, hogy ez a siker mindig csak személyes lehet.

Schiller Erzsébet egy mára elfeledett erdélyi világsiker nyomába eredt, amikor Markovits Rodion első világháborús regényének (Szibériai garnizon) megszületését, recepcióját, a siker és a feledés összetevőit elemezte. Ma új Markovits Rodion-kultusz épül: de nem az egykor sikeres regény, hanem a korábban a szerző által se sokra tartott, ma az irodalomtudomány érdeklődését is fölkeltő zsidó tematikájú novellafüzér körül.

Fűzfa Balázs sikertörténete A 12 legszebb magyar vers-program, amelyre arra ad egy lehetséges és csattanós választ, hogy miképpen menthető meg (másként) az irodalom, a kultúra a 21. század számára.

Öröm, forrás

Kommentár - Ölbei Lívia

Nem az a kérdés, hogy tudunk-e ünnepet kitalálni, hanem az, hogy tudunk-e örülni neki, idézte Nietzschét a SEK-konferencián Fűzfa Balázs. Azt mondja, épp ez – a tudunk-e örülni – volt az általa útnak indított és nagyon sokak közreműködésével sikerre vitt „A 12 legszebb magyar vers"-program alapproblémája is. A nemrég kerekre zárt könyv-, konferencia- plusz „Nagy Versmondás"-sorozat egyik legfontosabb hozadéka pedig pont az, hogy igen, tudunk örülni. A tudomány napja nevű új ünnepet 1997-ben vezették be, találták ki Magyarországon. Ma már nem is nagyon emlegetjük a forrását: 1825-ben ezen a napon ajánlotta föl évi jövedelmét (60 ezer forintot) Széchenyi István a tudomány szolgálatára, úgyhogy ez a napot tekintjük a Magyar Tudományos Akadémia születésnapjának. Ez az a nap, amikor először egymásra talált – és nyilván örült egymásnak – az európai gondolkodás, a magyarság, a törvényhozás, a mecenatúra és a tudomány. Tegnap a Magyar Tudomány Ünnepére gyűltek össze előadók és hallgatók a Savaria Egyetemi Központban. Aki tegnap megfordult a Berzsenyi tér 2-ben, pezsgést talált. Az előadások pedig megteremtették azt az örömöt, ami az ünnepnek kijár. Az ünnep elmúlik. Az öröm meddig tart?

Ezek is érdekelhetik