Mitől zsidók a zsidók?

- Felkértek egy előadásra, aminek az a címe: mitől zsidók a zsidók ma? Annyit töprengek a témán, és arra jutok folyton: semmitől. Mássá tesznek bennünket. Misztifikálnak, mindenfélét képzelnek rólunk. De aki eljön közénk, megismer bennünket, az nem látja már másnak a zsidókat. A kérdésre, az előadás címére csak annyit tudok válaszolni: jó családi életet akarunk élni, ragaszkodunk a múltunkhoz, a kultúránkhoz. De másoknak is fontos mindez. Igaz, számunkra a Tórában megfogalmazott parancs a jó családi élet. Például ezért nem látni részeg zsidókat az utcákon. Ugyanakkor a vallási életünk már egészen más, mint elődeinké volt. A zsidóknak 613 parancsolat van előírva, annyit kellene betartanunk. De ez nem megy. Már nem vagyunk olyan mélyen vallásosak.

Márkus Sándornak, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnökének ez a véleménye. Azt már én teszem hozzá: négy éve, elnökké választása óta, a nyitás meghirdetésével sokat tett azért, hogy sokan már ne másnak lássák őket.

Márkus Sándor, a szombathelyi hitközség elnöke a jövőbeni zsidó múzeum relikviáit mutatja (Fotó: Szendi Péter)

Holokauszt év van, 70 éve hurcolták el a magyar zsidókat koncentrációs táborokba. Hogyan élik ezt meg?

- Mély fájdalommal - válaszolja Márkus Sándor. - Ugyanakkor régi vágyam volt, hogy bejárjam azokat a helyeket a megyében, ahol a soá előtt nagy számban éltek zsidók. Eljutottam Szentgotthárdra, Körmendre, Jánosházára, Sárvárra, Kőszegre, Csepregre, jártam Rohoncon is, ahol az első világháború előtt a legnagyobb zsidó közösség élt megyénkben. Mindenhol tartottunk megemlékezést. Ma már a felsorolt települések egyikén sem él zsidó ember. Felemelő volt, ahogyan a települések többségén fogadtak bennünket, s velünk együtt tartottak megemlékezést. Érdeklődtek, beszélgettünk. Jó érzés volt. Sok emléket megosztottak velünk az ott élt zsidókról. Volt, ahol a több mint tíz évig elhanyagolt zsidó temetőt kitisztították, s a polgármester ígérte, ezentúl gondoskodnak a rendben tartásáról kérés nélkül is. Olaszfán valóságos lakodalmat csaptak, műsort is adtak, s szép emlékművet emeltek annak az ott élt pár zsidónak az emlékére. Nagy többségben úgy fogadtak bennünket, amire nem is mertem gondolni. Nagyon megható volt.

Még egy emlékezetes élményéről beszél Márkus Sándor:

- A Premontrei gimnázium diákjait átküldték a tanítás utolsó napjaiban azzal, hogy nézzék meg a holokauszt kiállítást. 15 éves katolikus gyerekek könnyeztek. A tanáraik is. Egyértelmű, hogy közülük nem lesz antiszemita senki sem, ebben egészen biztos vagyok.

A Szombathelyi Zsidó Hitközség életében kiemelkedő esemény volt, amikor kora tavasszal itt tartották az ország zsidó hitközségeinek elnökei a konferenciájukat.

- Azt hallottam a többiektől, amit én is tapasztalok: a vallásgyakorlás egyre inkább háttérbe szorul. De ugyanakkor azt is érzékelem, hogy mesterségesen szétszabdalják a zsidóságot, mert már rengeteg szervezet, irányzat működik a köreinkben. Ez nem jó, nagy gond.

Október 9-én ismét megnyílik a szombathelyi zsidó szabadegyetem, ezúttal Őszi Zsidó Esték címmel.

Ötödik alkalommal állnak az előadók pódiumra a Batthyány téri Bernstein Béla Kulturális Központban. A szervezők a témák kiválasztását a holokauszt 70. évfordulója kapcsán az emlékezésre összpontosították. A közös visszaemlékezésben részt vesznek katolikus, evangélikus és református egyházi képviselők is, és elmélyülhet a közönség az elmúlt 100 év történéseiben a zsidó identitású írók, költők, illetve iparosok, kereskedők életén keresztül. A zsidó vallás liturgiájában a Tóra örömünnepén is lehetőség lesz részt venni, valamint ismét előad Schőner Alfréd főrabbi a november végéig, csütörtökönként jelentkező előadássorozatban.