Az Arany-patak okozhat problémát

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon Gaál Róbert igazgató ismertette az elmúlt év legfontosabb történéseit az árvízvédelemmel kapcsolatosan, valamint szó esett a jövőben tervezett legfontosabb feladatokról is. Az idei évben a magyarországi folyók mértékadó árvízszintjét felülvizsgálták, kiderült, hogy a Rábán több helyen, magasabb árvízszintre kell készülni, az eddig nyilvántartottnál, ezáltal néhány helyen a védműveket magasabbra kell építeni. A legsürgetőbb probléma Szentgotthárd belterületén, illetve Körmenden a folyó jobb partján található töltésnél van. Ennél a két szakasznál a lehető leghamarabb el kell készíteni a töltés magasítását. Szentgotthárdon ráadásul megcsúszott a partfal is, ennek helyreállítása legalább 40 millió forintba kerül majd, addig is figyelőszolgálat van készenlétben.

A legsúlyosabb probléma évről évre Csákánydoroszlónál, a Dózsa-liget területén van. Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, ezt a területet már egy kisebb árvíz is elönti, idén ez hétszer történt meg. Hozzá tette: hiába van Csákánydoroszlónak védelmi terve, a Dózsa-liget védelmi munkával nem menthető, ráadásul a kiértékelésekből azt látják, hogy nem csak a Dózsa-liget van veszélyben, hanem a Fő utca és a Vörös patak által határolt terület is. Bár ekkora árvizek még soha nem voltak, a számítások szerint a későbbiekben erre is fel kell készülni. Ezért egyeztettek az önkormányzattal a védművek kiépítéséről, amihez az igazgatóság minden segítséget meg fog adni a településnek. A jelenlegi jogszabályok szerint a védműnek a kiépítése az önkormányzat feladata és mintegy 300 millió forintba kerülne. Tervezik egy árvízi távjelző vízmérce telepítését is Csákánydoroszlónál, így pontosabb előrejelzéseket tudnak adni a térségben.

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon Gaál Róbert igazgató tartott sajtótájékoztatót. Fotó: Budai Dávid

A sajtótájékoztatón szó esett a szombathelyi Petőfi-telepről is, amit idén kétszer öntött el a víz. Gaál Róbert ezzel kapcsolatban elmondta, ez egy aránylag mély fekvésű terület, ahol a csapadékvíz elvezetés nem volt megoldva, több helyen az árkok is be voltak temetve. Az első árvíznél ugyan kiépítettek egy ideiglenes árkot, azonban a második árvíznél olyan heves volt az esőzés, hogy a Gally-árokból visszafolyt a víz. Az igazgató elmondta, egyeztettek a várossal a kérdésben, és megállapodtak abban, hogy a Gally-árok medrét a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kitisztítja, ha szükséges mederkotrást is végeznek, amelynek két-három millió forintos költségét az igazgatóság finanszírozza. Végleges megoldást azonban csak az jelentene, ha szivattyúval és zsilippel ellátott vízelvezető rendszert építenének ki, ennek költségei a város költségvetését terhelnék.

Végezetül a dozmati tározó kérdése volt napirenden. Az igazgató hangsúlyozta, ők már korábban is jelezték, hogy az Arany-patak egy időzített bomba. Mint elmondta a lukácsházi tározó szerepét sokan túlértékelték, pedig az csak a Gyöngyös és a Perint felől érkező árvizeket kezeli, az Arany-patak felől érkező árvizekét nem. Amíg nem készül el a dozmati tározó, addig veszélyben van Torony, Sé és az oladi városrész is. Ha az Arany-patak kiönt, akkor annak vizét már nem lehet megfogni. Az igazgató végezetül elmondta: a dozmati tározó becsült költsége 1,3 milliárd forint.