Legyen tulajdonos és vasárnap is dolgozhat! - Szombathelyen is működik a kiskapu

Információink szerint  egy győri boltban minden alkalmazott egyszázalékos tulajdonrészt kapott papíron, így, mint tulajdonosok, vasárnap is dolgozhatnak. Valószínűleg azonban ez a megoldás nem járható út, mert a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a cégben legalább 1/5 részben kell tulajdonostársnak lenni. A pontos jogszabály ismeretének fényében kíváncsiak voltunk arra is, hogy szombathelyi boltosok törik-e hasonló megoldáson a fejüket. Nos, nem kell Győrig elmenni ahhoz, hogy találjunk olyan alkalmazottakat, akik húsz százalék tulajdonrészt kaptak azért, hogy dolgozhassanak vasárnap is.

Zsebeláné Fürdős Andreát, egy szombathelyi kisbolt tulajdonosát kérdeztük a másfél hónapja életbe lépett törvénnyel kapcsolatos tapasztalatairól. Annál is inkább érdekelt minket a forgalom alakulása, mivel a kormány egyik nagy érve a családok szabadidős tevékenysége mellett az volt, hogy az intézkedéssel helyzetbe hozzák a kisvállalkozásokat a multikkal szemben. Egyelőre azonban a tapasztalatok mást mutatnak. Fürdős Andrea elmondta: igaz hogy vasárnap megnőtt a forgalmuk, de ezzel csupán a hétköznapi kiesést tudják kompenzálni. Ugyanis míg korábban 5-24 óráig tartottak nyitva, most a törvény értelmében csak 22 óráig várhatják a vevőket. A heti 12 óra forgalomkiesést pedig nagyon megszenvedik, ráadásul reggel öt órakor csak a tulajdonos nyithat ki. Ennek megszervezése is komoly terhet jelent, viszont kénytelenek valahogyan megoldani, hiszen napi forgalmuk egyharmadát – a munkába járók miatt – ebben az egy órában termelik meg.

Megtudtuk, ahhoz hogy vasárnap egyáltalán ki tudjanak nyitni, az alkalmazottaknak is be kell segíteniük. Ezért ők is éltek a lehetőséggel, két alkalmazottjuk húszszázalékos tulajdonrészt kapott a boltból, így már ők legálisan állhatnak a pult mögött vasárnaponként. Mindent megtesznek azért, hogy ne kelljen elküldeni senkit, és úgy látszik ez egyelőre sikerült is.

Kissné Gál Csilla, egy szombathelyi kisbolt alkalmazottja Fotó: a szerző

Természetesen ha már itt jártunk, tudni szerettük volna azt is, hogy a tulajdonosok rendelkeznek-e kereskedelmi végzettséggel, mivel pár hete nagy vihart kavart az a 2007-es rendelet, ami, úgy tűnik a jogalkotók figyelmét is elkerülte. Az ebben leírtak szerint az élelmiszer-vegyeskerekedésekben csak külön szakirányú OKJ-s képzéssel lehet valaki eladó. Ha tehát a kisbolt tulajdonosa vasárnapra hazaküldi az alkalmazottait, és családjtagjait állítaná a pult mögé, akkor azt csak úgy teheti meg, ha rendelkeznek OKJ-s végzettséggel. Ha nincs nekik, és ezt észreveszi a felügyeleti hatóság, megbírságolják. A vonatkozó rendeletben persze vannak kivételek: zöldség- és gyümölcskereskedésben OKJ-s képzettség nélkül is árulhat bárki, de amint egy zsemle vagy egy csoki kerül a pultra, kell a képesítés, hiszen ebben az esetben már vegyeskereskedésnek minősül a bolt. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az ügyben korábban úgy nyilatkozott, hogy a jogszabály az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében átdolgozás alatt áll, de nem árulták el, hogy pontosan mi változik majd.

Megtudtuk, Fürdősék is érintettek a kérdésben, mivel több tulajdonosnak sincs meg a kereskedelmi végzettsége, annak ellenére, hogy évtizedek óta a kereskedelemben dolgoznak.

Aki esetleg a hírek elől menekült el március 15-e előtt Magyarországról, és most értetlenül olvassa a fenti sorokat, azok kedvéért összefoglaljuk, mi történt. A március 15-e után életbe lépett törvény a kereskedelmi egységek vasárnapi és ünnepnapi nyitva tartását szabályozza, pontosabban az élelmiszerboltok, ruhaüzletek, szaküzletek működését korlátozza. A tiltás nem terjed ki a vendéglátó üzletekre és turisztikai szolgáltatókra, vagyis a vendéglők, kocsmák, fürdők nyitva maradhatnak. Megúszták a vasárnapi boltzárat a gyógyszertárak, és a piacokon, vásárokon és reptereken, pályaudvarokon, benzinkutakon és kórházakban is lehet árusítani. A kétszáz négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek nyitva maradhatnak vasárnap, azonban csak az üzletek tulajdonosai, illetve családtagjaik állhatnak a pult mögé.

A törvény életbelépése óta egy hónap sem telt el Szatmáry Kristóf, a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos bejelentette, hogy a kormány folyamatosan figyeli a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvénnyel kapcsolatos visszajelzéseket, és ennek alapján jelenleg is folyamatban van a jogszabály módosítása. A módosító indítvány szerint a kiskereskedelmi üzletek reggeli nyitásának legkorábbi időpontja négy óra 30 percre módosul a jelenlegi hat óráról, mivel nagyon sok visszajelzés érkezett vidékről, hogy ez az időpont túl késői, mivel sokan mennek reggel hat órára dolgozni, akik az alapvető élelmiszereket előtte megvásárolnák. Szintén módosul a pékségekre vonatkozó nyitvatartási szabályozás. Az üzletek kiskereskedelmi napokon négy óra 30 perc és este 22 óra között tarthatnak nyitva. A kizárólag pékárut, tejterméket, cukrászati készítményt és alkoholmentes italt értékesítő üzlet azonban vasárnap és munkaszüneti napokon öt óra és 12 óra között is nyitva lehet. A javaslat szerint a törvény hatálya alól kikerülnének a metrómegállók területén kialakított üzletek is, hasonlóan a vasúti és autóbusz pályaudvarokon, repülőtereken működő üzletekhez, amelyek vasárnap is nyitva tarthatnak. A módosítás rögzíti azt is, hogy az automatából történő értékesítésre szintén nem vonatkozik a jogszabály.

Az elmúlt időszakban többen kértek felmentést a vasárnapi boltzár alól elsősorban turisztikai okokból. A 78 települést tömörítő Balatoni Szövetség levélben fordult a kormányhoz, mert attól tartanak, hogy a főszezonban ellátási problémákat okozhat a vasárnapi zárva tartás. A szövetség arra kéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy tegyen kivételt a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzettel, legalább a május 1-től szeptember 30-ig tartó főszezonban. A szövetség tagjai szerint nem is elsősorban a több hétre érkező külföldieket, hanem az egy hétvégére érkező belföldi turistákat hozza kellemetlen helyzetbe a szabályozás. A zárva tartó boltok bevételkiesését a városok költségvetése is megérzi majd, hiszen az iparűzési adó az árbevétel nagyságától függ. A legtöbb bolt eddig a főszezonban, ezen belül főként a hétvégi csúcsidőszakban bonyolította a forgalma jelentős részét. Több vállalkozó attól fél, hogy nem tudja kitermelni az alkalmazottai bérét.

Amit másfél hete a balatoniak kértek, azt kérik most a velenceiek is, azzal a különbséggel, hogy jobb érvet találtak ki a miértre. A kormány fő érve, és egyben vesszőparipája a vasárnapi boltzárral kapcsolatban az, hogy a családok a felszabaduló időt együtt tölthetik a szabadban. A velencei önkormányzat ezt az indokot meglovagolva, azzal érvel, hogy a családok úgyis a kiemelt turisztikai régiókban töltik pihenőnapjaikat, ezért ott a vasárnapi nyitva tartás is a családok pihenését szolgálná. Arról, hogy a balatoni, illetve a velencei-tavi régiók lobbija mennyire volt sikeres, a napokban születhet döntés. Az azonban már most borítékolható, ha nekik engednek, minden magyarországi turisztikai célpont vérszemet kap. Az Országgyűlés feltehetően kedden fogadja el azt az előterjesztést, amely a világörökségi területekre is kiterjesztené az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartását. Ennek ellenére elképzelhető, hogy a kormány meghátrál, hiszen a mostani módosítások oka is feltehetően az, hogy a boltzárral kapcsolatban hatalmas a társadalmi elégedetlenség és nagyon úgy tűnik, hogy a kormány jelentős népszerűségvesztést könyvelhetett el a bevezetett szankciók miatt, a Facebook-on például 16 ezer követője van a Népszavazást a vasárnapi boltbezárásról közösség oldalának.