Szombathely

2015.05.14. 12:38

A rendhagyó jelnyelvi óra végén jellel tapsolták meg a másodikosok az előadót

Szombathely - Nincs különbség siket és halló ember között: ezt a bolyais másodikosok is megtanulták csütörtökön, amikor a születése óta siket Kati tartott nekik rendhagyó órát.

Lisztmayer Zsófia

Tóth Csabáné Kati születése óta siket, ahogyan a férje is. Két halló fiuk született, akik természetesen ismerik a jelnyelvet. Kati jelnyelvi oktatóként is dolgozik, csütörtökön reggel a szombathelyi Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 2.b osztályában fogadták.

A kifejezetten rövidnek bizonyuló 45 perc alatt a jelnyelvi kultúrával ismerkedhettek meg a gyermekek. Korábban még sosem találkoztam és kommunikáltam siket emberrel, ezért izgatottan vártam a csütörtököt. Persze eddig is tudtam: nem illik azt mondani, hogy süket, mert ez bántó a siket emberekre nézve. Tudtam azt is, hogy a mutogatás helyett a „jelelnek" vagy a „jelnyelvet használnak" kifejezések a megfelelőek. Azonban ennél jóval többet tanultam: például azt, hogy semmi különbség nincs siket és halló ember között, és ezt a társadalom minden tagjának tudni kellene.

Rendhagyó jelnyelvi óra a Bolyai iskolában. A képen a vendégtanár, Tóthné Kati Zsirai Barnabással és Kolarits Árminnal. Fotó: Unger Tamás

A kommunikáció persze lassabb, mint általában, de amit egy halló ember ki tud fejezni szavakkal, azt a siket ember is megteszi a jelekkel és a gesztikulációval. Kati azt is megjegyezte: a siketek nem mérgesek, egyszerűen csak sok mimikát használnak, hogy jobban megértessék magukat.

A kezdeti megilletődöttség után hamar felengedtek a tanulók, amint Kati interaktívvá tette a különleges órát. Segítségére volt az egyik másodikos fiú anyukája, Zsirai Kiss Zsanett, aki Katitól tanulta a jelnyelvet. A gyerekek érdeklődve figyeltek, amikor Kati arról mesélt, mi történik, ha valaki becsenget hozzájuk, vagy ha korán kell felkelniük. Nos, a csengőjükben lámpa van, ami villogni kezd, ha vendég érkezik, csakúgy, mint az ébresztőóra. Áramszünet esetén azonban ez kissé problémás, volt már rá példa, hogy ezért aludt el Kati. Az is kiderült, hogy leggyakrabban sms-ben kommunikálnak, mivel telefonálni nem tudnak. Az egyik másodikos közreműködésével pedig arra is fény derült, hogy tévézés közben van egy négyzet a készülék sarkában, amiben egy ember található, ő a „jelelő". Persze valójában jelnyelvi tolmácsnak hívják az illetőt, de ez mellékes. Megtanultunk jellel tapsolni, a másodikosok pedig egyre jobban bekapcsolódtak az óra menetébe, így amikor a „digi-dagi daganat" kezdetű mondókát sajátították el jelnyelven, már mindenki izgatottan fészkelődött. Az első szavaktól kezdve több tanuló már magában gyakorolta a jeleket, talán sejtették, hogy hamarosan nekik is be kell mutatniuk tudásukat. Majd következtek a színek: ha szükség lesz rá, már én is el tudom jelelni a piros, a zöld és a sárga színt is. Amikor a szavak kerültek sorra, kiderült, hogy a tanító néni, Gyöngyi néni kedvenc szava nem az ötös – ahogy azt az egyik diák bekiabálta –, hanem a szeretet. Újabb fontos jellel gazdagodott tehát a szókincsünk.

Amikor a nevek következtek, már az összes kéz az ég felé mutatott: a másodikosok látni akarták a saját nevüket jelekkel kifejezve. Az összes tanulóra azonban nem kerülhetett sor, közben ugyanis megcsörrent a csengő, aminek kivételesen senki sem örült. Ezért végül az osztály közös csoportneve zárta a bemutatót, Katin viszont a Gyöngylurkók elnevezés sem fogott ki. Nagyszerű érzés volt látni az óra kezdetén kissé zavarban lévő tanulókat, ahogy az óra végén egyszerre, két kézzel mutatták Katinak: nagyon jó volt az óra.

Kati tapasztalata szerint az emberek fele könnyebben áll hozzá a siketekhez, szívesen tanulnak jelnyelvet, a másik felét viszont nem érdekli vagy el is utasítja a dolgot.

– Én úgy gondolom, hogy a hallók és a siketek egyformák: dolgoznak, gyerekeket szülnek, és még sorolhatnám. Csak a siketeknek lassabban megy a kommunikáció. A társadalomban nagyon sok aranyos ember van, ha pedig nem ilyennel találkozom, azzal nem foglalkozom. Ahogy hozzám áll valaki, azt adom neki én is vissza – mondta el Kati.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!